A privatizáció utolsó éve jöhet

Több mint 10 éve nem látott magasságba emelkedhet az államadósság GDP-arányos szintje - derül ki a konvergenciaprogram munkaanyagából. A kormány magyarázatai szerint több tényező együttes hatásaként szaladhat a maastrichti kritérium által előírt 60 százaléknál 12 százalékponttal is magasabbra az adósságráta a következő években.

Amint azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több ízben is elismerte, a költségvetési expanzió nyomán megugró áht-hiány, benne a bevételekkel nem fedezett szociális intézkedések és az infrastrukturális fejlesztések játszották a legfontosabb szerepet az adósság "elszállásában". Az emelkedés okaként a tervezet hivatkozik a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi pénzügyi környezetre, az emelkedő hozamokra és a forint gyengüléséből adódó kedvezőtlen átértékelési hatásra is.

Eladással az adósságok ellen

A nagyobb adósságállomány után emellett magasabb kamatkiadással kell számolni. Az adósságszolgálat nélkül számított elsődleges áht-egyenleget a közelmúltban és idén is egyszeri hatások rontották, melyek között a kormány az uniós mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó meg nem térült előfinanszírozást és a Gripen repülőgépek beszerzését nevesíti.

Az eladósodást egyetlen tényező, a privatizációs bevétel tudta csak érdemben ellensúlyozni. Idén 260 milliárd forintra számít a kormány a magánosításból, ugyanakkor a program "a következő évekre nem számol privatizációs bevétellel". Ez a kijelentés ugyanakkor több szempontból is meglepő.

Lapinformációk szerint a kormány 100 milliárd forint körüli bevételre számít a MÁV teherfuvarozási üzletágának eladásából, mivel azonban jelenleg még csak az előkészületek folynak, a tranzakcióra leghamarabb a jövő év második felében kerülhet sor. Ezenkívül is maradtak még feladatai a privatizációs szervezetnek: újabb fordulót szerveznek a Malév számára, és kétséges, hogy sikerül-e idén befejezni a lóversenytársaságok és a Bábolna Zrt. eladását.

Egy évre előre

Az ÁPV Zrt. privatizációs szempontból mindig egy évre lát előre - mondta érdeklődésünkre Oravecz Péter, a privatizációs szervezet kommunikációs igazgatója. A magánosítással kapcsolatos elvárásokat ugyanis a mindenkori költségvetési törvény számszerűsíti. Az ÁPV portfóliója folyamatosan mozgásban van, még tavaly is érkeztek hozzá cégek, illetve bízták meg értékesítéssel. Jelenleg az ÁPV-nél mintegy 130 cég van, amelyek könyv szerinti vagyona összesen több mint nyolcszázmilliárd forintra rúg, ebből a cégcsoportból 37 társaság egésze, többségi, illetve kisebbségi tulajdonrésze marad a tervek szerint tartós állami tulajdonban.

Jövőre egy nagyobb volumenű privatizációs bevételre bizton számíthat az állam, ez a MÁV árufuvarozási üzletágából létrehozott MÁV Cargo Rt. magánosításából származó összeg. A társaság privatizációjáról már döntött a kormány, a pályázatot vélhetően jövőre írják ki. Szakértők a MÁV Cargo eladásából származó bevételt 80-120 milliárd forintra becslik, az összeget a kormány a MÁV-ra fordítja majd. Ez az ügylet egyelőre nem az ÁPV Zrt. kompetenciája, ugyanis még nem dőlt el, hogy a vagyonkezelő vagy a gazdasági tárca irányításával zajlik-e majd a privatizáció.<>

A maradék presztízs is elveszett

Jelentős presztízsveszteséget jelent a 60 százalékos küszöb túllépését eddig különböző Eurostat- és stabilitási és növekedési paktum-kompatibilis elszámolási megoldásokra hivatkozva váltig tagadó kormánynak, hogy idén év végére egy jelentős ugrással már a 67 százalékot is elérheti a GDP-arányos adósság. Ráadásul nem látszik a fény az alagút végén: a munkaanyag kétéves távlatban csak a növekedési ütem csökkentését tartja vállalható célnak.

Ebben a program szerint közrejátszottak a nyugdíjrendszer változásából fakadóan kieső járulékbevételek is. Bár a program leszögezi, hogy a 2004-es Eurostat-állásfoglalás alapján lehetőségünk lenne 2007 márciusáig a tőkefedezeti pillérbe befolyó járulékok államháztartási körön belül történő elszámolására, a kormány úgy döntött, hogy "előrelátó módon" már most egységesíti az adatokat és a költségvetési egyenleg szempontjából kedvezőtlenebb, hosszú távon is összehasonlítható számokat használja.

Ezzel sikertelen véget ért a még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején indított hadművelet, amely a korrigált adatok használatával próbálta becsempészni az országot az eurózónába. Holott Katona Tamás PM-államtitkár még áprilisban is a korrigált 58,4 százalékos 2005 végi számot erősítette meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!