Árrobbanás lesz az ősszel

Egy növényt érint igazán komolyan az elmúlt hetekben tomboló kánikula és aszály: a kukoricát, amelyet óriási, 1,2 millió hektáros területen termesztenek Magyarországon, mondta az Indexnek Raskó György agrárközgazdász. A búza aratásán túl vagyunk, és bár jóval kevesebb termett, mint tavaly, az egész világon hiány van, így a termelők a magasabb árakkal nem jártak rosszabbul, mint egy éve. A repcének szintén extra jó ára volt, a napraforgónál viszont az árbevétel már nem fogja fedezni a ráfordításokat, a szakember harmincszázalékos kiesést prognosztizál a termelőknél.

Hiánycikk a kukorica

De nem ez a mezőgazdaság igazi problémája, hanem a kukorica, hangsúlyozta Raskó. Ma már látszik, hogy a kánikula után az országos termékátlag hektáronként négy tonna lehet. Ez azt jelenti, hogy a teljes termés az elmúlt években jellemző nyolcmillió helyett maximum ötmillió tonna lesz. A jelentős mennyiségi kiesés mellett ráadásul most jelenik meg először komoly felvevő piacként bioenergia-piac: a bioetanol-üzemek a magas energiaárak és a komoly beruházási költségeik miatt bármilyen árat megadnak az alapanyagért. Szabadegyházán még az idén átadják a térség legnagyobb bioetanol-üzemét, éves kapacitása egy millió tonna kukorica feldolgozását teszi lehetővé, azaz a teljes magyar termelés húsz százalékát képest felvenni, miközben az importkereslet is egyre jelentősebb.

Ezért a kukorica ára a következő szezonig az egekben lesz, a takarmány ára 40-50 százalékkal is emelkedhet. Már csak azért is, mert árpából kevesebb termett, az egész világon visszaesett búzatermésből pedig egyáltalán nem lehet takarmányra számítani.

Ha drága a takarmány, drága a hús

A magas takarmányárak miatt mind a sertés-, mind a szarvasmarha-állomány ellátásának költségei jelentősen nőnek, ami a hús és a tej árának emelkedésével jár. A sertésnél azonban a takarmányárak növekedését – ma Lengyelországban és Németországban is olcsóbb a takarmány, nem beszélve az egyre komolyabb konkurenciaként jelentkező dél-amerikai államokról, ahol fele annyiba kerül – biztosan nem tudják ellensúlyozni a termelők. Ez a sertésállomány további csökkenéséhez vezet. Raskó elmondta: ez máris megmutatkozik abban, hogy miközben a vágósertés ára már kismértékben elindult felfelé, a malacoké nem, azaz a termelők nem tudnak, nem akarnak belevágni a hízlalásba. A kiskereskedelemben 5-10 százalékkal emelkedhet a hús ára.

Így, miközben évszázadokon át nettó húsexportőr ország voltunk, és 2006-ban fordult elő először, hogy több sertéshús érkezett az országba, mint amennyit mi adtunk el külföldre, ez az új trend folytatódik. A takarmányárak miatt az argentin és a brazil sertés vagy baromfi ideszállítással együtt is olcsóbb, mint amennyibe itthon az előállítása kerül.

Az árakat egyelőre azért tudják majd mégis emelni a hazai termelők, mert az import még nem játszik akkora szerepet, hogy ténylegesen ármeghatározó legyen. Nem így egyes zöldség- és gyümölcstermékeknél: miközben a tavaszi fagy miatt az alma, a körte drága lesz, a barack ára az egekbe kúszhat, számos más terméknél, zöldségeknél az utóbbi években felfutott olasz, spanyol, görög import már képes leszorítani a hazai árakat.

Erősebb lehet a tejipar

A hús mellett azonban az idén nem kell külső árversenyre számítani a tejnél és a tejtermékeknél sem. Mivel a tömegtakarmányok, a silókukorica, a lucerna, a széna hiánycikk lesz, a régióban a tehenek etetése is drágul. A tej felvásárlási árát 4-5 forinttal már most emelték a feldolgozók, az ősszel a kiskereskedelmi árakban Raskó szerint tízszázalékos emelkedés várható (az ősszel fogynak el a tavalyi takarmánykészletek). A termelőknek az idén attól sem kell igazán tartaniuk, hogy a kereskedelmi láncok olcsóbb szlovák vagy lengyel termékek behozatalával tudnak fellépni az áremelés ellen.

A kalászos gabona piacán a készletek világszerte harmincéves minimumon vannak, elképesztő a kereslet, ennek köszönhető, hogy miközben a hazai termés is alacsonyabb volt, a termelők anyagilag a magasabb árak miatt nem jártak rosszul. Ezt azonban meg kell fizetni: a malmok által a sütőiparnak jelzett új árak már 25-30 százalékos emelkedést mutatnak, emelte ki Raskó. Ugyan a kenyérnél lehet a leginkább kérdéses, mit tudnak végül a pékek keresztülverni az áruházláncokon, ősszel Raskó szerint húszszázalékos emelkedésre biztosan számíthatunk a kiskereskedelmi árakban.