Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Szakszervezetek a bérek befagyasztása ellen

2003.05.28. 11:03
A szakszervezeti vezetők tiltakoznak a reálbérek esetleges befagyasztása ellen. A magyar fizetések ugyanis ma még nagyon el vannak maradva az uniós keresetektől. Az állam viszont 40 milliárdot takaríthat meg jövőre, ha nem nő tovább a közalkalmazottak reálbére. A bérek befagyasztását az IMF is szorgalmazta korábban. A pénzügyminisztérium akkor fenntartásokkal fogadta a javaslatot.
Nem elfogadható, hogy a kormányfő csak az árak növekedését követő béremeléseket támogat jövőre - foglalható össze a szakszervezeti vezetők véleménye. Tegnap adtunk hírt arról, hogy szakemberek szerint a kormány a reálbérek befagyasztásával folytatná a költségvetés helyzetének stabilizálását. A munkavállalói érdekképviseletek szerint ez a lépés azért nem elfogadható, mert a bérek csak töredékei az uniós kereseteknek.

Ha kell, bekeményít az érdekképviselet

A munkavállalók érdekeit képviselők szerint a magyarországi reálbérek olyan nagy lemaradásban vannak az európai uniós szinthez képest, hogy mindenképp szükség van a felzárkóztatásra. Amennyiben a kormány hajthatatlan, úgy könnyen elképzelhető, hogy egyes szakszervezetek keményebb eszközökhöz nyúlnak - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezheti Tömörülés alelnöke.

Medgyessy Péter miniszterelnök a hét végén a Magyar Szocialista Párt országos választmánya előtt utalt a reálbérek befagyasztásának lehetőségére. Migács Tibor, a Liga Szakszervezetek szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy a kormányfő - akárcsak korábban - ezúttal is a közalkalmazottakról beszélt.

A szakszervezeti vezetők közül többen is úgy érveltek, hogy a bérek dinamikus növekedése tavaly sem akadályozta az infláció csökkenését, így az erre való hivatkozás nem jogos. A munkavállalók a gazdasági teljesítmény növekedésével megegyező reálbér-növekedést tartanak elfogadhatónak, így a kormány középtávú gazdasági programjában szereplő 3 százalékos dinamikát is keveslik.

Túl alacsonyak a magyar bérek

A bérfelzárkóztatási folyamattal átmenetileg sem egyeztethető össze, hogy a reálbérek növekedése elmaradjon a gazdaság teljesítményének bővülésétől - mondta Honti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvivője, aki szerint a versenyszféra bérszintjébe a kormányzatnak amúgy sincs beleszólása. A magyar bérek relatív lemaradása jóval nagyobb, mint a gazdaságé, azaz a magyar bérszínvonal a gazdasági lehetőségek által meghatározottnál is alacsonyabb - tette hozzá.

Az utóbbi 12 évben a termelékenység növekedése és a bérdinamika elszakadt egymástól, így a kormányfő javaslata elfogadhatatlan - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki szerint a munkavállalók nem fognak irreális követelésekkel előállni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

Az uniós fizetések ötödét keressük meg

Nemcsak a szakszervezeti vezetők állítják: alacsonyak a magyar bérek. Ahogyan azt korábban megírtuk, egy tavalyi felmérés ugyanis arról tanúskodik, hogy az unió leggazdagabb tagállamaiban átlagosan hétszer annyit keresnek, mint amennyi egy magyar lakos jövedelme. A múlt év végén a bruttó keresetek nem érték el a 123 ezer forintot, és még március végén is csak 130 ezer forint volt a KSH adatai szerint. Ezzel szemben az EU-ban az egyik legalacsonyabb bérszínvonalú országban, Portugáliában is elérte tavaly a havi átlagkereset az ezer eurót, ami 240 ezer forint közötti összeget jelent.

A bérek területén fennálló lemaradás miatt megnőhet a felsőoktatást és a kutatási szakmát elhagyók száma - fogalmazott Kuti a Napinak. Szerinte az általuk képviselt szakmákban a munkaerő magasan kvalifikált, több nyelvet beszél és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, így a pályaelhagyás esélye az átlagosnál is nagyobb. Kuti úgy látja, hogy a kormány által célul kitűzött tudásalapú társadalmat nem lehet a jelenlegi felsőoktatási bérekkel megvalósítani.