Gyorsan szegényedik a magyar

Az idei év első három hónapjában a bruttó átlagkeresetek összességében 7,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek azonban a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett és az adóváltozások hatásai miatt 7,0 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.

Magasabb inflációt várunk

A versenyszektor erős, 11,6 százalékos bérnövekedési üteme ara utal, hogy a gazdasági szereplők a megszorítások okozta nehézségek ellenére a magasabb inflációhoz igazították bérezési magatartásukat – ez rossz hír lehet a jegybanknak, hiszen az inflációs várakozások emelkedésére utal. A monetáris tanács a jövő héten dönt a kamatokról, a kedvező inflációs szám mellett a béradat óvatosságra intheti a tagokat.

Január-márciusban a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 9,5 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 4,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ez nemzetgazdasági szinten 7,1 százalékos bruttó keresetnövekedést jelent. A nettó keresetek átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 2,6 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,2 százalékos csökkenés következett be.

Hiába a magas bruttó bérnövekedési ütem, a magas infláció és az adóintézkedések eredményeképpen márciusban a nettó keresetek 6,5 százalékkal kevesebbet értek, mint egy évvel korábban. A mutató gyors zuhanása ezzel valószínűleg véget ért, hiszen az infláció már lefelé tart: szeptembertől jóval kisebb indexekre számíthatunk. Az első negyedévben 7 százalékos volt a reálkereset-csökkenés, ez alighanem szintén kisebb lesz az év hátralévő időszakában.

Az adatokat illetően továbbra is fennáll az a bizonytalanság, hogy vajon mennyiben szólnak valódi emelkedésről, illetve mennyire látszik rajtuk (elsősorban a minimálbér duplája utáni járulékfizetési teher miatt) a gazdaság fehéredésének hatása. Mindenesetre a Pénzügyminisztérium 0,4-0,5 százalékpontot tulajdonít ennek a jelenségnek – ez nem olyan sok, hogy a magas bérdinamika jelentőségén enyhítsen.

A költségvetési szektorban dolgozók száma márciusban 754,5 ezer fő volt, kicsivel kevesebb, mint az előző hónapban. A létszámállomány hosszabb ideje zsugorodik, és rendszerváltás utáni mélypontján van.

Az utóbbi egy évben a szokásosnál is intenzívebb volt a folyamat, hiszen 44 ezer fővel csökkent az állomány. Ennek fényében a nemzetgazdasági foglalkoztatottság enyhe emelkedése nem rossz eredmény a kiigazítás időszakában.