Bértárgyalások heteken belül

Heteken belül megkezdődnek a jövő évi bérekre vonatkozó egyeztetések, ám egyelőre egyik fél sem alakította ki végleges álláspontját arról, milyen mértékű keresetnövelést és minimálbér-emelést tart elfogadhatónak. Egy felmérés már ad némi támpontot a munkaadók elképzeléséről: a PricewaterhouseCoopers PayWell 2003 fizetési és kompenzációs felmérésében részt vevő, Magyarországon tevékenykedő vállalatok 2004-re átlagosan 7,5 százalékos emelést terveznek - számolt be a Világgazdaságnak a felmérés előzetes adatairól Szilágyi G. Andrea, a kutatás vezetője. Hozzátette: az idén átlagosan 6,9, 2002-ben pedig 10,5 százalékkal emelték a fizetéseket a megkérdezett vállalatok.

A kormány még nem döntött

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala csak a kormány adó- és járulékfizetési elképzeléseinek ismeretében tudja számszerűsíteni igényét, az azonban már most tudható, hogy a szakszervezetek a versenyszférában legalább a GDP növekedésének megfelelő, azaz 3,5 százalékos reálbér-növekedést látnak indokoltnak.

Noha a Pénzügyminisztérium a bérek reálértékének szinten tartását szorgalmazza, korántsem biztos, hogy a kormányoldal ezt a javaslatot viszi majd az OÉT elé. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva hangsúlyozta: a kormányoldal csak azt követően alakítja ki a bérekre vonatkozó javaslatát, miután döntött a jövő évi adókról és járulékokról.

Elfogadhatatlan, ha nem emelkedik

"Valamilyen mértékű" minimálbér-emelést valószínűnek tart az államtitkár, ugyanakkor emlékeztetett: a kormányoldalnak nincs lehetősége arra, hogy egymaga határozza meg a kötelező legkisebb munkabér mértékét. A jövő évi minimálbérről az oldalaknak konszenzusos döntést kell hozniuk, régi reflex, hogy ebben a kérdésben a kormánynak döntő szerepe lenne.

Bár szerinte ebben a kérdésben a kormányoldalnak jut a legkisebb szerep, nem vitatta, hogy a kabinet - mint munkáltató - szintén "minimálbér-érzékeny". A közalkalmazotti fizetések ugyanis a minimálkeresethez vannak kapcsolva. A kormányoldal érdeke emiatt a munkaadókéhoz hasonló. Viszont a szakszervezetek számára elfogadhatatlan lenne, hogy a minimálbér ne emelkedjen - jelentette ki Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.

Kutatók szerint veszélyes a túlzott bérkiáramlás

Kutatók ugyanakkor már több alkalommal felhívták a figyelmet a túlzott mértékű bérkiáramlás veszélyeire. Az ország versenyképességének javítása és a költségvetési hiány miatt az lenne kívánatos, ha a reálkeresetek nem, vagy legfeljebb egy százalékkal nőnének jövőre - felelte a Világgazdaság kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója. Szerinte a nominálkeresetek öt-hat százalékkal mindenképpen emelkedni fognak, részben az előléptetések, illetve a más munkakörbe történő besorolások miatt.

A kormány által prognosztizált 5,5 százalékos infláció mellett így tehát átlagosan 0,5 vagy legfeljebb 1,5 százalékos reálkereset-emelkedés valósulhat meg. Ez azonban akár négy százalékra is ugorhat, ha a kisebbik koalíciós párt szja-kulcsokra vonatkozó javaslata jut érvényre - folytatta az ügyvezető igazgató. Ez megfelelne a szakszervezetek elvárásainak, ám a kutató szerint a költségvetési hiány nem ad lehetőséget az szja-kulcsok mérséklésére.