Mária
-7 °C
3 °C

Lassulni fog a reálbérnövekedés

2003.09.22. 09:32
Októbertől, amikor az éves index bázisában már a sokkszerűen megemelkedő bérszínvonal szerepel, a reálkereset éves növekedését kifejező mutató leesik. A Világgazdaság számításai szerint ez a statisztikai jelenség a költségvetési szférában 3-5 százalékra csökkenti a reálbér-növekedést, a teljes nemzetgazdaságban pedig 6-8 százalékra.
Az év első hét hónapjában átlagosan 13,1 százalékkal voltak magasabbak a reálbérek, mint a tavalyi azonos időszakban. Az éves növekedési ütem - elsősorban a múlt év szeptemberében a közalkalmazottak körében végrehajtott 50 százalékos illetményemelés áthúzódó hatása következtében - a költségvetési szférában mintegy kétszeresen meghaladja a versenyszektorban megfigyelt dinamikát. Ha nem az éves változásra, hanem rövidebb időszakra koncentrálunk, érdekes, eddig kevéssé hangoztatott megállapításokra juthatunk.

Mérséklődő bővülés

Októbertől, amikor az éves index bázisában már a sokkszerűen megemelkedő bérszínvonal szerepel, a reálkereset éves növekedését kifejező mutató leesik. A Világgazdaság számításai szerint ez a statisztikai jelenség a költségvetési szférában 3-5 százalékra csökkenti a reálbér-növekedést, a teljes nemzetgazdaságban pedig 6-8 százalékra.

Igaz, mivel ez a dinamika 2003-ban csak az év utolsó 3-4 hónapjában lesz jellemző, így az éves átlagos mutatót mindössze 1-3 százalékponttal, 10-12 százalékra csökkenti. Az Ecostat kutatóintézet legfrissebb prognózisában szintén 11-12 százalékra várja az éves átlagos keresetnövekedést.

Ennek ellenére a fenti adatok azt jelentik, hogy az elmúlt 8-10 hónapban már elsősorban a versenyszektorban volt magas a bővülés üteme, és egyelőre nincs is jele annak, hogy a vállalati szféra mérsékelni kívánná a termelékenységnövekedéstől elszakadó, 10 százalék körüli reálbér-dinamikát.

Növekedhet a munkanélüliség

Ha a kormányzat kitart azon törekvése mellett, hogy az állami szférában jövőre a reálkeresetek szinten maradjanak, és a vállalati szektor nem változtat bérpolitikáján, akkor 2004-ben 5-7 százalékos lehet a nemzetgazdasági reálkereset-emelkedés, ami kissé továbbra is meghaladná a gazdasági teljesítmény által indokoltat.

A jövővel kapcsolatos másik központi kérdés a költségvetési szféra létszámállományának alakulása. Az elmúlt egy év folyamatos növekedése következtében az államháztartás mintegy 25 ezer főt szívott fel a korábbi időszak szokásos szintjéhez képest. Júliusban - részben szezonális okokkal is magyarázhatóan - kismértékben csökkent a létszám.

A nemzetközi összehasonlításban amúgy is jelentős méretű államot az elmúlt időszakban több szakember, illetve vállalati érdekképviselő bírálta. Ha a minisztériumokban és egyéb államigazgatási intézményeknél a jövő évre tervezett, körülbelül 53 ezer fő elbocsátására sor kerül, mintegy 6-7 százalékkal csökkenne a létszám.

Az elbocsátások a munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorolhatnak, hiszen a tervezett létszámcsökkentés a jelenlegi munkanélküliek ötödére rúg. Feltehető, hogy a leépítettek egy része nyugdíjazás miatt válik meg a munkájától, mások azonnal elhelyezkednek a munkaerőpiacon, így nehéz kiszámítani, növekszik-e emiatt a munkanélküliség. Az Ecostat úgy véli, hogy az elbocsátások egyáltalán nem fognak feszültséget okozni, és a munkaerőpiac teljesen felszívja az elbocsátottakat.