Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Kiiktathatja az Európai Bíróság a regisztrációs adót

2006.05.31. 13:27
Hajdú-Bihar megyéből került az Európai Bíróság (ECJ) elé a regisztrációs adó ügye. A bírák csütörtökön tárgyalják, hogy az ellenkezik-e a közösségi joggal. Kérdéses, hogy a magyar törvény túllépi-e a belső adók kivetésének körében az unió által lehetővé tett tagállami szabadság határait.

Az Európai Bíróság előtt lévő magyar ügy – előzetes döntéshozatal iránti kérelem – a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságtól érkezett. A két kérdés lényegében arra vonatkozik, hogy a magyarországi regisztrációs adó összhangban van-e a közösségi joggal.

Egy Volkswagennel kezdődött

Az alapügyben egy magyar magánszemély egy Volkswagen Passat típusú, használt gépkocsit hozott be Németországból, a rá kivetett adót nem vitatta, megfizette. Később azonban a vámhatóság - módosítva korábbi határozatát - megemelte a már kivetett adó összegét, arra hivatkozva, hogy jogszabályváltozás miatt a gépjármű importőrének eredetileg is nagyobb összegű adót kellett volna fizetnie.

A gépjármű importőre az ismételt adókivetés jogosságát vitatta, pert indított, de a regisztrációs adó közösségi jogba ütközését nem tette szóvá. Az ügyben eljáró perbíróság szerint viszont - figyelemmel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára - hivatalból ki kell kérni a közösségi bírói fórum véleményét, mert felmerült egy nemzeti jogszabály közösségi joggal való összhangjának kérdése.

Közösségi jogot sért

A magyar bíróság szerint az importból származó használt autót sújtó regisztrációs adó összege az alapügy keletkezésekor hatályos szabályozás szerint nagyobb, mint az értékben vele megegyező belföldi használt autó úgynevezett maradványadó-tartalma - azaz a regisztrációs adóról szóló törvény a használt autók piacán közvetve a hazai és külföldi használt autók között különbséget tesz -, és ezzel a törvény túllépi a belső adók kivetésének körében az unió által lehetővé tett tagállami szabadság határait.

Az eltérés abból adódik, hogy a regisztrációs adó figyelmen kívül hagyja az adó összegének meghatározásánál a gépkocsi forgalmi értékét, nem tesz különbséget használt, valamint új autó között. Az új járművek után megfizetett regisztrációs adó elavulással számított maradványértéke így mindig jóval kisebb lesz, mint az import használt gépjárművek után fizetendő adó, hiszen míg az előbbiek elavulással mérséklődő árának csökken az arányos adótartalma is, addig az importált használt autó mindig úgy adózik, mint az új gépjárművek.

Nem az érték számít

Az adó összegének meghatározásakor tehát nem a gépjármű értéke, csak annak motortérfogata és környezetvédelmi besorolása bír jelentőséggel. A magyar bíróság szerint a kérdés az, hogy a regisztrációs adó preferálja-e a belföldi használt autók vásárlását, és azzal negatív diszkriminációt jelent-e a más EU-tagállamból beszerzett használt autók piacára, azaz az uniós szerződésbe ütközik-e.

Az Európai Bizottság maga is javasolta a regisztrációs adó megszüntetését, pontosabban azt, hogy ez az adótípus 5-10 éves átmeneti időszakban fokozatosan beépüljön az éves üzemben tartási adóba. Kovács László adóügyi felelős a javaslat közel egy évvel ezelőtti bejelentésekor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi rendszer gyakran jár együtt kettős adóztatással. A mai rend emellett jelenleg nagymértékben áttekinthetetlenné teszi a személygépkocsi-piacot: kilenc országban nincs ilyen adó, 16 EU-tagállamban van, miközben összege a szimbolikus 100 eurótól 16 ezer euróig terjed, szokta sorolni a főbiztos.

Magyarországon viszont ettől az évtől rossz esetben (legnagyobb motor, Euro2-es vagy rosszabb besorolás, nulla kor szerinti kedvezmény) 6,05 millió forint, azaz 23 100 euró a fizetendő regadó összege.