Sokan bukhatják a regadót

2007.01.30. 07:52
Február közepétől lehet beadni a regisztrációs adó visszatérítésére vonatkozó kérelmeket, az egykori számlákon azonban nem volt kötelező feltüntetni az adó összegét: így most a kereskedők és egykori vevőik között harc indulhat, ki tudja bizonyítani, ténylegesen ő viselte terhet. A tét összesen 8-10 milliárd forint.

A VPOP várhatóan már e héten megjelenteti honlapján a regisztrációs adó visszatérítéséről szóló részletes tájékoztatót és egy nyomtatványt a visszaigényléshez. Utóbbit az ügyfeleknek nem kötelező benyújtani, de a kérelemhez mindenképpen csatolni kell a rendelkezésre álló okmányokat, vagyis a számlát, az adásvételi szerződést és az adóigazolást - tudtuk meg Sipos Jenőtől, a VPOP szóvivőjétől, aki szerint a kérelmezőket szúrópróbaszerűen ellenőrzi majd a vámhatóság, és szükség esetén azt is felkeresik, akire az adót átháríthatták.

Részleges regisztrációsadó-visszatérítési kérelmet nyújthat be február 15-étől, aki 2004. május elseje és 2005. december 31-e között megfizette a vámhatóságnak az adót, illetve az adóelőleget, feltéve, hogy azt nem vagy csak részben hárította tovább a gépjármű esetleges értékesítésekor - tudtuk meg a pénzügyi tárcától. Jogosult lehet a visszatérítésre az is, aki kereskedőtől vagy belföldi tulajdonostól vásárolt már forgalomba helyezett gépjárművet. Az igénylés feltétele emiatt, hogy az adóterhet viselő személy rendelkezzen a kereskedőtől kapott olyan számlával, számviteli bizonylattal, amely tételesen tartalmazza az áthárított regisztrációs adó összegét.

A számla nem segít

Csakhogy a számlán az esetek 80-90 százalékában nem tüntették fel az áthárított regadó összegét, még akkor sem, ha az ár tartalmazza azt, mivel a számviteli törvény ezt nem írja elő - mondta lapunknak Fojt Attila. A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke szerint emiatt a kereskedők nem tudják bizonyítani, ha nem vagy csak részben hárították át az adót, vagyis jó részük nem felel meg az igénylés feltételeinek. És fordítva: a vevők többsége sem rendelkezik olyan bizonylattal, amely tételesen tartalmazza a regadót.

Mi volt a gyakorlat?

A PM álláspontja szerint gépjármű-értékesítésnél általában az a kiindulópont, hogy az ellenérték részeként áthárították a regisztrációs adót. Azt az MGOE elnöke is elismeri, hogy az ügyletek többségénél valóban így történik, de előfordul, hogy a kereskedők veszteséggel szabadulnak meg egy-egy használt gépjárműtől. A pénzügyi tárca szerint részbeni áthárításról akkor lehet szó, ha az eladási ár alacsonyabb, mint a beszerzési ár és a regisztrációs adó összege. Ha az egykori számlán nem szerepelt a regadó összege, a kereskedők vélhetően csak akkor számíthatnak visszatérítésre, ha a könyvelésükből kiderül, áron alul értékesítették a gépjárművet. Az adó-visszatérítési kérvényhez csatolni kell majd egy nyilatkozatot arról, hogy az adót nem vagy csak részben hárították tovább. A nyilatkozat valódiságtartalmát és az esetleges adóáthárítás összegét a vámhatóság ellenőrzi majd.

Az egyiknek sikerül...

Várhatóan ádáz küzdelem kezdődik majd a kereskedők és a vásárlók között a visszatérítésért, és mindkét fél a maga előnyére nyilatkozik majd regadós számla híján. A visszaigénylési eljárás legfeljebb 180 napig húzódhat a regadó-visszatérítésről szóló törvény szerint, és nem tartalmaz hosszabbítási lehetőséget jogi viták esetére. Emiatt előfordulhat, hogy a kereskedő és a vevő is elesik a visszatérítéstől - tette hozzá Fojt, aki szerint ilyen feltételek mellett legfeljebb a jogosultak fele juthat majd hozzá a pénzéhez. (A szaktárca számításai szerint körülbelül 70 ezer embert érinthet a visszafizetés, ami kamatostul 8-10 milliárd forintra rúghat.)

A jogszabály azt is előírja, hogy az adózó nem indíthat a regadó ügyében bírósági eljárást a visszaigénylés ideje alatt, a folyamatban lévőt pedig a kérelem beadásától számított 30 napon belül meg kell szüntetni - figyelmeztet Béres-Deák Attila. A vámjogi szakértő szerint a regisztrációs adó visszatérítéséről szóló törvény is ellentétes a közösségi joggal amiatt, hogy a visszatérítésre jogosultnak kell dokumentumokkal bizonyítania, nem hárította tovább az adót. Így ugyanis az uniós jog érvényesítése lehetetlenné vagy aránytalanul nehézzé válik. Pozitívum viszont, hogy az eljárás díj- és illetékmentes. A visszaigénylés összege attól függ, milyen idős volt a gépjármű az adó befizetésekor, vagyis egy új autóhoz képest mennyivel kellett volna kevesebbet fizetni a használt után. A különbséget a február 5-étől hatályba lépő regadótörvény melléklete alapján lehet kiszámítani.