Vilma
-8 °C
3 °C

Merre, mennyiért repülhet a magyar?

2006.01.10. 11:13
2006 újabb mérföldkő lehet az olcsó repülésben érdekelt magyar utazóközönség számára. Ferihegyen a privatizációs döntést követően a világ egyik vezető repülőtér-üzemeltetője kezdheti meg 75 évre szóló stratégiai terveinek megvalósítását, Debrecenben és Sármelléken pedig az elmúlt egy év során folytatódtak a dinamikus fejlesztések, írta összeállításában a Portfolio.hu.
A főváros dominanciája mellett 2006 tavaszától mindkét vidéki nemzetközi repülőterünk egyre fontosabbá váló regionális célállomása lehet a terjeszkedni óhajtó, alacsony repülőtéri díjszabást preferáló légiutasszállítóknak. A legutóbbi forgalmi adatok alapján 2005 januárja és októbere között közel 7 millió utas fordult meg Ferihegyen, mindez 27 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest, írta a Portfolio.hu.

A low-cost társaságok több mint 1,9 millió utast szállítottak, közülük az easyjet, a Wizz Air, a SkyEurope, az Air Berlin és a Germanwings tekinthető egyre jelentősebb piaci szereplőnek, a két meghatározó hagyományos légitársaság, a Malév és a Lufthansa együttes részesedése 50 százalék alá csökkent. Az április-május, valamint szeptember-október hónapokban szezonális jelleggel közlekedő svéd Malmö Aviation kivételével a nyári menetrendben valamennyi társaság Budapestről felajánlott célállomásaira foglalhatóak helyek.

Magyarországon elsőként Sármellékről indít heti három alkalommal járatokat Londonba Európa vezető diszkont-légitársasága. A 2006 során 40 ezer, többségében brit utasra számító Ryanair járatai 2006. február 18-tól indulnak, a vadonatúj Boeing 737-800 repülőgépek kedden, csütörtökön és szombaton közlekednek. A két Zala megyei település, Sármellék és Zalavár tulajdonában lévő FlyBalaton beruházója és üzemeltetője az ír és magyar befektetőkből álló Cape Clear konzorcium.

Debrecenben jelenleg több diszkont-légitársasággal folynak tárgyalások arról, hogy napi rendszerességgel repüljenek kisgépek Németország és Nagy-Britannia felé. A SkyEurope egyelőre SkyShuttle szolgáltatást biztosít utasai számára, amely közvetlen autóbusz kapcsolatot biztosít Ferihegy 1 valamint Debrecen között.

Magyarország legnagyobb charter forgalmát lebonyolító regionális repülőterén 2005 májusában indultak első alkalommal menetrendszerinti járatok: a nagymúltú német OLT (Ostfriesische Lufttransport GmbH) légitársaság november végéig München felé közlekedtetett rendszeresen járatokat CivisAir néven, 33 férőhelyes Saab 340 kisrepülőgéppel.

Az egyes diszkont-légitársaságok egyelőre gondosan ügyelnek arra, hogy kerüljék a versenyt a célállomások esetében, ezenkívül a követett terjeszkedési stratégia esetében is fontos különbségek figyelhetőek meg. A Portfolio.hu ezúttal is tesztelte a low-cost társaságokat. A híroldal cikkében egy felnőtt személy március közepén esedékes londoni retúr útjának teljes (adót és illetéket magába foglaló) repülési költségét mutatja be, a jelenleg foglalható legkedvezőbb árakkal.

Fontos ugyanakkor, hogy a kiemelt példák egy pillanatfelvételt mutatnak, tehát hasonló időpontban, ugyanabba a nagyvárosba repülő járatokra vonatkozóan lehetővé teszik ugyan az összehasonlítást, de nem biztosítanak elegendő információt az egyes társaságok árazási stratégiájáról.

Az első számú európai low-cost légitársaság, a Ryanair csupán 2006 februárjától kapcsolja be útvonalhálózatába Magyarországot, méghozzá a 22. célországként. A várakozásoknak megfelelően a társaság nem Ferihegyre repül, hanem a repülőtéri illetékek tekintetében jóval olcsóbb Sármellékre közlekedtet járatokat, ahonnan az egyetlen közvetlenül elérhető célállomás egyelőre London-Stansted. 2004-2005 során Lettország (Riga), Lengyelország (elsőként Wroclaw, majd Gdansk, Rzeszov és további városok), Csehország (Brno), Litvánia (Kaunas) és Szlovákia (Pozsony), tehát jellemzően vidéki repülőterek jelentették a kelet-európai terjeszkedés mérföldköveit.

A másik vezető európai low-cost légitársaság, az easyJet a keleti terjeszkedés során egyelőre a fővárosokat (Budapest, Pozsony, Prága, Riga, Tallinn) preferálja, Budapest vonatkozásában elsődlegesen a brit-magyar légihidat uralja (London mellett Bristol, Newcastle), illetve Genf révén az egyedüli svájci célállomást biztosítja a magyar utazóközönség számára.

A két európai piacvezető fej-fej mellett halad a szállított utasszám tekintetében, amely 2005-re tekintve meghaladja a 30 millió főt. Ilyen méretnagyság mellett könnyebb olyan komplex szolgáltatás-csomagokat kínálni, amely olcsóbb repülési viteldíjakat, de nagyobb járulékos bevételek megszerzését teszi lehetővé.

Az évi 1,9 millió utast reptető SkyEurope a sikeres szeptemberi bevezetéssel a régió első tőzsdén jegyzett légitársaságává vált a 2005 során. Miközben a részvények árfolyam mozgása alapján egyelőre nem beszélhetünk sikersztoriról, a kibocsátással jelentős mértékű tőkebevonást hajtott végre a társaság, amely fontos versenyelőnyt jelenthet a következő időszakban. Pozsony mellett Krakkó és Budapest a legfontosabb bázisok, a terjeszkedés fókuszába a délkelet-európai hódítás kerül: Bulgária (Burgasz, Várna) és Románia (Bukarest) révén.

A tavalyi 1,9 millió utas után idén már 3 millió utast szeretne szállítani a továbbra is kockázati tőkebefektetők tulajdonába tartozó, és az üzleti eredményességét szupertitkos módon kezelő Wizz Air, amely 2006 nyarán már 50 útvonalon kínál havonta 350 ezer ülőhelyet. A bolgár főváros Szófia mellett közkedvelt mediterrán üdülőhelyek felé indulnak júniustól járatok: a két görög sziget, Korfu és Rhodosz felé hetente egyszer száll fel repülő.

A két társaság stratégiai célja, útvonalhálózata hasonló, de egyre kevesebb esetben - immár csupán Amszterdam és Barcelona vonatkozásában - repülnek teljesen azonos repülőterek között a járatok. London, Párizs és Róma esetében az eltérő repülőterekre érkezést szükséges számba venni az összehasonlításkor. Az Air Berlin Budapestről Salzburg kivételével csak három német nagyvárosba (Hamburg, Hannover, Nürnberg) indít közvetlen járatokat, ahonnan számos további belföldi célállomás valamint földközi-tengeri üdülőhely felé nyílik átszállási lehetőség. A közép-kelet-európai régióban Magyarország az egyetlen útvonalhálózatba kapcsolt ország.

A Germanwings Budapestről csak Köln-Bonn és Stuttgart bázisok felé közlekedtet járatokat, ahonnan Moszkvától Lisszabonig a legnagyobb európai városok felé lehet átszállni. A közép-kelet-európai régióban Budapest mellett Prága, Varsó, Krakkó, Gdansk, Moszkva tartozik a célállomások közé.

A két low-cost társaság a német-magyar légifolyosót biztosítja, ennek ellenére például Dortmund felé csak az easyJet járatai repülnek Budapestről. A SkyEurope egyáltalán nem, a Wizz Air egyedül Frankfurt felé közlekedtet járatokat a magyar fővárosból.

Az északi szereplők

Már négy, kimondottan észak-európai low-cost légitársaság indít járatokat hazánkból: Norwegian (Oslo), Snowflake (Koppenhága), FlyNordic (Stockholm). Egyedül a dán Sterling kínál több, egész pontosan hat desztinációt Budapestről. Összességében Stockholm felé három, Koppenhága és Oslo irányába kettő-kettő választási lehetőség adódik a magyar utazóközönség számára.