Judit
-2 °C
8 °C

Hétfőn ismét csökkenhet az alapkamat

2005.08.18. 12:06
A jegybank hétfőn várhatóan újabb negyed százalékponttal csökkenti alapkamatát, azaz az elmúlt öt hónapban tapasztalt ütemben folytatódik a monetáris lazítás - mondták a Reuters augusztusi felmérésében résztvevő elemzők. A szakértők szerint a jövő évi költségvetésben mintegy 500 milliárd forint kiadáslefaragásra lesz szükség
Az augusztusi felmérésben az elmúlt hónapokban tapasztalt minta folytatódott. Az elemzők további kamatcsökkentést várnak, de most a kamatok nagyobb csökkenésére látnak esélyt, mint korábban.

Változatlan tempóban csökken a kamat

Ugyanakkor a többségük továbbra sem várja a kamatmérséklés felgyorsulását - húsz elemző közül mindössze kettő valószínűsített fél százalékpontos csökkentést -, vagyis augusztusra és szeptemberre egyaránt 0,25 százalékos kamatvágást prognosztizál. Ha mindkettő bekövetkezik, a jövő hónap végén 6,25 százalék lesz az alapkamat - olyan alacsony, mint a rendszerváltozás óta még soha. Március óta minden hónapban 0,25 százalékponttal mérsékelte alapkamatát az MNB.

Hasonló eredményt hozott a devizakereskedők között végzett felmérés is. A megkérdezett 13 kereskedő közül 10 várt negyed százalékpontos és csak három 50 bázispontos kamatcsökkentést hétfőre.

Az év végéig újabb negyed százalékpont, a jövő év egészére pedig összesen további fél százalékpont vágást jeleznek előre az elemzők. Az év végére konszenzusuk 6, a jövő év végére pedig 5,5 százalékos alapkamat, fél, illetve negyed százalékponttal alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt gondolták.

Kellene valahonnan ötszázmilliárd

A legutóbbi kamatülés jegyzőkönyvében a kamatlazítást segítő fő tényezőként a maginfláció csökkenését emelte ki a Monetáris Tanács, míg fő kockázatnak az államháztartás helyzetét látta. Az előrejelzések szerint augusztusban 3,8, év végén 3,9 százalék lesz a fő inflációs mutató, szemben a júliusi 3,7 százalékkal. A jövő év végére viszont az adócsökkentések hatására 2,2 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme.

Az elemzői becslések szerint az adócsökkentések és az idei egyszeri bevételek pótlására mintegy 500 milliárd forinttal kell mérsékelnie kiadásait jövőre az államháztartásnak. A becslések 400 és 690 milliárd forint között szóródtak. A kormány eddig 200 milliárd forint lefaragására tett ígéretet, az esetleges további lépésekre a 2006-os költségvetés tervezési folyamatában derülhet fény.

Az elemzők azt várják, hogy a nyugdíjkiadásokkal nem korrigált államháztartási hiány 2005-ben a GDP 5,1, 2006-ban 5 százaléka (az utóbbi kéttized százalékponttal magasabb az egy hónapja mért szintnél). Ez azt jelentené, hogy Magyarország egymás után negyedszer és ötödször is túllő deficitcéljain (2005-re a cél a nyugdíjkiadásokkal együtt 4,7, 2006-ra 4,1 százalék).

Nem várnak gazdasági gyorsulást

Miután az Ecostat a napokban 4 százalékos becslést hozott nyilvánosságra a GDP második negyedévi bővüléséről, erre az időszakra több elemző is felfelé módosította korábbi előrejelzését. A konszenzus 3,45 százalékról 3,8 százalékra emelkedett. Hosszabb távra kitekintve azonban óvatosak maradtak az elemzők, az éves előrejelzés 3,5 százalék maradt.

2010-es euróbevezetés: rezeg a léc

A költségvetés hiánya körüli bizonytalanságok ellenére az elemzők többsége szerint továbbra is elérhető az euró 2010-es bevezetésének a célja, újra megjelentek azonban ennél későbbi bevezetésre vonatkozó előrejelzések is. Ugyanez a trend volt megfigyelhető egy szélesebb elemzői mintán végzett múlt heti londoni Reuters felmérésnek is.

Az elemzők egyharmada 2010-nél későbbi eurózóna belépést jósolt. A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy Magyarország késve - a 2010-es bevezetéshez szükséges 2008 után - csökkentheti államháztartási hiányát az euró bevezetéséhez elvárt szintre.