Visszadobják a konvergenciaprogramot?

2005.12.15. 12:00
A Reuters elemzői felmérése szerint az államháztartás hiánya jövőre a tervezettnél nagyobb lesz, megközelítheti majd a nyolc százalékot. Így éveket csúszhat az euró bevezetése. Az elemzők szerint lehetséges, hogy Brüsszel visszadobja a december elején aktualizált konvergenciaprogramot, miáltal nőhetnek a piaci kockázatok, és újabb leminősítések veszélye is fennáll.
A nyugdíjreform költségeivel számolt államháztartási hiány a kormány prognózisában szereplő 6,1 százalék helyett 7,9 százalék lesz jövőre a Reuters elemzői felmérése szerint. A szakértők a deficitlefaragás menetrendjét nem tartják tarthatónak, így arra számítanak, hogy a kormány által a legutóbbi konvergenciaprogramban is vállalt 2010 helyett 2013 előtt nem várható az euró hazai bevezetése.

Újabb leminősítések?

A tartós egyensúlyi aggodalmak elemzők szerint továbbra is veszélyt jelenthetnek a forint és a magyar állampapirok árfolyamára - olvasható a Reuters csütörtökön publikált felmérésében. Az elemzők elismerik ugyanakkor, az utóbbi időben mérséklődtek a félelmek, hogy gyors ütemben folytatódhat a magyar kamatelőnyt szűkitő kamatemelési sorozat az Egyesült Államokban és az eurózónában.

Ennél nagyobb veszélyt jelenthet az, hogy a vállalások tarthatatlansága miatt "elég nagy a kockázata, hogy az EU visszadobja a legfrissebb konvergenciaprogramot. Ebben az esetben a Fitch után más hitelminősítők is leminősíthetnek" - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte így még tovább nőhet a piac törékenysége és kockázatai, ami növelheti a kamatemelés valószínűségét.

Ősszel nyolc százalék lehet a kamat

A kamatemelés ellen hathat viszont, hogy az infláció az elemzők szerint az MNB és a kormány által kijelölt céloknak megfelelő pályán marad a következő két évben. A szakértők arra számítanak, hogy az év utolsó hónapjában is 3,3 százalék lesz a drágulás éves üteme.

A jövő év végére az áfacsökkentések hatása 2 százalékra szoríthatja le az inflációt, de a pénzromlás mértéke 2007 decemberére ismét 2,9 százalékra emelkedhet vissza, bár ez még mindig belül van az euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos célon.

Ennek ellenére lehetséges, hogy piaci nyomásra mégis lesz kamatemelés, mások viszont azt sem tartják kizártnak, hogy kis mértékben tovább csökkenjen az alapkamat szintje. Az utóbbira számítók többsége szerint az MNB a tavaszi választások környékén szánhatja el magát erre a lépésre, míg a kamatemelést valószínűsítők szerint a várt lépés még a választások előtt megtörténik.

Volt olyan elemző is, aki szerint a következő hónapokban sor kerülhet egy kamatvágásra, az év hátralévő részében viszont a piacok nyomására az MNB jelentős kamatemelésre kényszerülhet.

"Pénzügyi válság nélkül a politikai elit aligha szánja el magát megszorító intézkedésekre és az állami adminisztráció reformjára" - mondta Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt. elemzője. Szerinte az őszi önkormányzati választások után az MNB arra kényszerülhet, hogy a forint árfolyamának védelme érdekében nyolc százalékra emelje az alapkamatot.