Bárki nyer, nem lesz 2010-es euró

Az inflációs folyamatok miatt akár újra kamatot is csökkenthetne a jegybank hétfőn, ám a piaci kockázatok és az államháztartás állapota miatt erre aligha kerül sor - így foglalható össze a Reutersnek nyilatkozó elemzők prognózisa a monetáris tanács hétfőn várható döntéséről. Január már a harmadik egymást követő hónap, amikor a Reuters felméréseiben valamennyi elemző és a devizakereskedő azt várja, hogy továbbra se változtat 6 százalékos alapkamatán az MNB.

Választóvonal lesz a választás

A felmérés válaszadói szerint jelenleg az látszik a valószínűbbnek, hogy a jegybank következő lépése kamatcsökkentés lesz. Hét elemző szerint csökkentésre, kettő szerint emelésre kell inkább számítani, az időzítésben azonban jelentős mértékben eltértek a vélemények.

Választóvonalnak az országgyűlési választások időpontja látszik: csak egy elemző mondta, hogy várhatóan már az első negyedévben sor kerül az alapkamat első változására. Volt olyan elemző is, aki szerint az év egészében változatlanok maradnak a jegybanki kamatok, és az első módosításra csak jövőre kerül sor. Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt. elemzője szerint nem csak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások környéke is kockázatokat hordoz a forint és az állampapirpiac és a jegybanki kamatok számára.

Decemberre lehet 2 százalék az infláció

A szakértők szerint, ha a piaci kockázatok nem volnának jelentősek, az inflációs kilátások akár a jegybanki kamat további leszállitását is megengednék. Az áfa felső kulcsának csökkentésétől segítve januárban tovább lassul az éves infláció, a decemberi 3,3 százalékról 2,4 százalékra, de az év utolsó hónapjában pedig 2 százalékra süllyedhet az éves árindex.

Bár jövőre az áfakulcs csökkentésének hatása eltűnik az indexből, az infláció mégis az MNB és a kormány 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat - vélekednek a szakértők. Éves átlagban 2,95 százalékot vetít előre a konszenzus, míg jövő decemberben 2,7 százalékon állhat az index. Kedvező tendencia, hogy egy hónapja még 2,85 százalékot vártak az elemzők.

A jegybankot a várakozások szerint mégis óvatossá teszi, hogy nem tudni, mennyivel emelik kamataikat az Egyesült Államok és az eurózóna jegybankjai, és ezekhez képest mekkora kockázati hozamfelárat várnak el majd a külföldi befektetők a forinttól a magas magyar államháztartási hiány miatt. Ha a nemzetközi befektetői hangulat jelentősen romlik, itthon is mindenképpen kamatemelésre kell számítani, ennek időpontja azonban előre nem látható világpiaci eseményektől függ, mondta Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.

Jövőre várható a deficitlefaragás

Az elemzők szerint a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzése elé jelentős bizonytalanságot állitanak a választások, valamint az, hogy még nem előrelátható a felálló kormány gazdaságpolitikája. Az Európai Bizottság a múlt héten szeptemberig adott időt - ezzel a felálló új kormányra testálva a feladatot - arra, hogy Magyarország részletezze tervét az euró 2010-es bevezetésére, beleértve az államháztartási hiány csökkentésének módját.

Ami az idei deficitet illeti, a felmérésben nem változott az elemzőknek az a várakozása, hogy a nyugdíjreform költségei nélkül számított eredményszemléletű deficit elérheti a GDP 7,9 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a tavaly felfelé módosított 6,1 százaléknál jelentősebb magasabb hiányra számítanak.

Mindössze öt elemző kockáztatta meg, hogy előrejelzést közöljön a következő év deficitjére is, ezek medián értéke 6.5 százalék. Ez jelentős csökkenést jelentene a választási évre várt szinthez képest. Az elemzők azonban azt valószínűsitik, ez messze nem elegendő ahhoz, hogy 2008-ra várhatóan teljesülhessenek a 2010-es euróbevezetés költségvetési feltételei, szerintük Magyarország 2013-ban vezeti be az eurót.