Judit
-2 °C
8 °C

Újabb kamatemelést várnak az elemzők

2006.07.20. 12:00
Magyarország a bejelentett költségvetési kiigazító lépések ellenére várhatóan csak 2013 körül vezetheti be az eurót - vélte a Reuters júliusi felmérésében résztvevő elemzők többsége. Az államháztartás hiánya kisebb, az infláció nagyobb, a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a következő két évben, mint a kormány előrejelezte - állítják a szakértők, akik többsége ismét negyed százalékpontos kamatemelést várnak.

Kettősség jellemzi az elemzők véleményét az államháztartási folyamatok alakulásáról, derül ki a Reuters júliusi felméréséből. A szakértők egyrészt arra számítanak, hogy kisebb lesz a deficit, mint amire a kormány számít - ilyen évek óta nem fordult elő, és főként azzal magyarázható, hogy a kabinet a választások után jelentősen felfelé módosította a várakozásokat. Az elemzők 1848 milliárdos áht-hiányt prognosztizáltak, a jóslatok 1800 és 1880 milliárd között szóródtak.

Nem lesz eléggé sikeres a kiigazítás

A deficitcél kedvező megítélése ellenére az elemzők többsége a bejelentett jelentős kiigazítás ellenére sem tartja reálisnak azt a programot, amely 2010-re bevezethetővé tenné Magyarországon az eurót. A választ adó tizenkét elemző fele 2013-ra tette az eurózónához való csatlakozást, hárman 2014-re és hárman 2012-re.

A kormány eddig ismertett tervei szerint Magyarország 2008-ra teljesítené a mastrichti deficit és inflációs kritériumokat és kedvező döntés esetén akár már 2010-ben már beléphetne az eurózónába. A 2010-es belépést annak ellenére is valószínűtlennek tartják az elemzők, hogy előrejelzéseik szerint a kiigazítás következtében még a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkenhet az államháztartás hiánya.

Az elemzők konszenzusa szerint a nyugdíjreform költségeivel együtt a GDP 8,5 százaléka lehet idén az államháztartás hiánya, ez jövőre 5,6 százalékra csökkenhet. A nyugdíjreform költségeire idén 1,4-1,5 százalékot, jövőre 0,9 százalékot vonhat le Magyarország a hiányból. Az elemzői konszenzusok tehát 2006-ra 7,0-7,1, míg 2007-re 4,7 százalék korrigált hiánynak felelnek meg.

Eltérő várakozások

A júniusban felfelé módosított célok nyolc, illetve öt százalékot irányoznak előre 2006-ra, illetve 2007-re. Az intézkedések hatására jövőre a kormányzat szerint 5,5 százalék körülire gyorsulna az éves átlagos infláció, 2008-ra újra három százalékra lassulna, a gazdasági növekedés jövőre két százalékra esne vissza az idei négy százalék feletti ütemről.

Az elemzők ennél magasabb inflációt (2007-re hat százalékot, 2008-ra 3.6 százalékot) és gyorsabb növekedést (2007-re 2,5 százalékot) jeleznek előre. A magasabb infláció és gyorsabb növekedés a tervezetthez képest több költségvetési bevételt jelenthet.

Kamatemelések 7 százalékig

Az adó- ás áremelések, illetve a forint gyengülése miatt megnövekedett inflációs kockázatokra az MNB az elemzők túlnyomó többsége szerint hétfőn újabb kamatemeléssel válaszol. A 16-ból kilencen 0,25 százalékpontos szigorítást - és így 6,5 százalékra emelkedő alapkamatot várnak -, öten fél százalékpontos emelést valószínűsítettek, ketten viszont arra számítottak, hogy nem változik a kamatszint.

Az elemzők konszenzusa, hogy a várható hétfői kamatemelés még nem lesz az MNB új monetáris szűkítési ciklusának a vége. Az év végére a kamat 7,0-7,25 százalékra emelkedhet tovább. Jövőre azonban a várakozás szerint a bank visszatérhet a kamatcsökkentési ciklushoz, és 2007 végére 6,5 százalék lehet a kamat.