Sebezhető maradt a forint

2006.03.17. 12:41
Egyhangúan nem várnak kamatemelést a hétfői monetáris tanácsi üléstől a Reuters által megkérdezett elemzők, abban azonban már változtak a vélemények, hogy a többség immár hosszabb távon újra emelkedő kamatokkal számol. Erre szükség is lehet, mert a régiós devizák közül a legsebezhetőbbnek tartják a forintot.
A hét elején az euró ellen két éve tapasztalt leggyengébb szintjére, 266.50 környékére szánkázott a forint, felélesztve a hónapok óta alvó várakozást, hogy az MNB kamatai megemelésével igyekszik majd stabilizálni a forintot. Később azonban a világpiacon alábbhagytak a félelmek, hogy a világ nagy jegybankjai tovább emelik kamataikat. A tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról megfordult, és a forint csütörtökön a 260-as szinten stabilizálódott.

Mindez azt eredményezte, amit néhány nappal ezelőtt még senki sem várt: felszivódtak a várakozások, hogy az MNB hétfőn kamatot emel. A havi felmérés 18 elemzője és egy másik Reuters poll 16 hazai devizakereskedő résztvevője egyöntetűen azt jósolja, hogy marad 6 százalék az alapkamat. Ezzel március már az ötödik hónap, amikor az elemzők és a dilerek egyhangúan változatlan kamatot valószinűsitenek a soron következő MNB ülésre.

Az eredmény ugyanaz, a kép más

Az emelkedő piaci devizák nyugtalansága és a forint hullámzása mégsem múlt el nyomtalanul, és a szakemberek egyöntetű várakozása egészen más kilátásokat takar, mint akár egy hónappal ezelőtt. Az elmúlt hónapokban többségben voltak azok az elemzők, akik szerint az MNB következő kamatlépése egy újabb csökkentés lesz. A márciusi eredmények viszont már azt mutatják, hogy erre az évre a konszenzus már egyáltalán nem vár kamatmérséklést. Az a néhány elemző, akik még mindig kamatcsökkenésre számit, hátrább tolta ennek a valószinűsitett időpontját, és többségbe kerültek azok, akik szerint a következő lépés inkább egy kamatemelés lehet.

A változás fő oka, hogy az elmúlt hét piaci eseményei felerősitették a félelmet, hogy a következő hónapokban újabb eladási hullámok sujthatják az emelkedő piaci devizákat. Egy ilyen helyzetben pedig a forint az elemzők és a devizakereskedők szerint különösen sebezhető lenne, hiszen a magyar egyensúlyi mutatók rosszabbak, mint a legtöbb számottevő pénzügyi piaccal rendelkező emelkedő gazdaság mutatói.

Rövidtávon stabil, de törékeny a forint

A devizakereskedők konszenzusa szerint a jövő héten a forint nem gyengül tovább és 260 és 265 között kereskednek majd vele, de a dilerek szerint a törékeny világpiaci hangulat jelentősen megneheziti a jóslást. "Azt se igen tudjuk, holnap mi lesz," mondta egy devizakereskedő.

Infláció kontra költségvetés

Az elemzők szerint a piacok hétfőn arra figyelnek, keményit-e hangnemén az MNB, megpenditve a kamatemelés lehetőségét, vagy nem tulajdonit jelentőséget a piaci ingadozásoknak és továbbra is az inflációs kilátásokra helyezi a hangsúlyt. Az elemzői konszenzus a forintgyengülés ellenére továbbra is tarthatónak véli 2007-re az MNB és a kormány három százalékos inflációs célját, és azt jósolja, hogy márciusban tovább csökken az éves infláció, a vártnál magasabb februári 2.5 százalékról 2.2 százalékra.

Egy bizonytalanabbá vált befektetői kockázattűrés közepette azonban az elemzők szerint fokozott figyelem irányul a költségvetés gyengeségeire. Különösen mert a választásokig minden bizonnyal már nem kerül sor költségvetési kiigazitásra, és egy másik Reuters felmérés szerint a nagy pártok kampányigéreteiben arra sem látszik határozott szándék, hogy a választásokat követően gyors kiigazitásra kerüljön sor.

"Tekintettel a fiskális konszolidáció nehézségeire, a kamatok emelése látszik valószinűbb verziónak, különösen mert a piacok további kamatemelésekre számitanak az Európai Központi Banktól és az amerikai Federal Reserve-től, ami csökkentené a magyar kamatelőnyt," mondta Leila Butt, az Economist Intelligence Unit elemzője. Más elemzők szerint ugyanakkor a magyar hozamok gyors csökkenése sem kizárható, ha a választások után röviddel hihető költségvetési program születik és az emelkedő piacokon sem indul újabb tőkekivonási hullám.

Euró csak 2013-ban

Az új kormány terveinek ismerete nélkül az elemzői konszenzus erre az évre a GDP 7.7 százalékára teszi a nyugdijreform költségeit is tartalmazó magyar költségvetési hiányt , ami jelentősen meghaladja a 6.1 százalékos előirányzatot. A jövő évben a konszenzus szerint 6.5 százalékra csökkenhet a deficit, és ilyen paraméterek mellett 2013 körüli időpontra teszi a többségi vélemény az euró magyarországi bevezetését.