Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Magasabb lehet a hiány és az infláció

2002.10.25. 13:38
Az elemzői előrejelzések szerint jövőre a kormány által tervezett 4,5 százalék felett lesz a GDP-arányos államháztartási deficit, és az infláció is valamivel meghaladja a 2003 végére várt 4,5 százalékot - hangzott el azon a pénteki, budapesti sajtótájékoztatón, melyen bemutatták a Reuters brit hírügynökség budapesti irodája által készített októberi felmérést.
A megkérdezett szakértők a GDP-arányos államháztartási hiányt 4,86 százalékra várják jövőre, és úgy vélik, hogy 2003 decemberében az egy évre visszanyúló pénzromlás 4,85 százalék lesz. Ezzel együtt valamennyi megkérdezett elemző úgy ítéli meg, hogy az MNB idén már nem csökkenti kamatait a kevésbé pozitív gazdasági növekedési kilátások ellenére sem. Jövő év első felében azonban a szakértők szerint az MNB már követi a lengyel és cseh jegybankokat, azaz 50 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

Infláció, deficit, növekedés: 4,5 százalék

A kormány által az Európai Bizottsághoz eljuttatott középtávú gazdasági stratégiában (PEP) a jövő évre a GDP-arányos államháztartási hiányt 4,5 százalékban célozták meg, és ez a szám szerepel a jövő év végi várható infláció mértékeként is. A 4,5 százalék a kormány által jövőre várt GDP-növekedés felső határa is egyben. Az elemzői konszenzus azonban mindhárom szám vonatkozásában pesszimistábban ítéli meg a gazdaság folyamatait. Az elemzők többsége az októberi felmérés alapján 2003-ban 4,04 százalékos GDP-bővülést valószínűsít jövőre, míg a kormány által a következő évben várt 18.800 milliárd forintos GDP 4,86 százalékára, azaz 913 milliárd forintra valószínűsíti a jövő évi államháztartási deficitet.

Késhet az euró bevezetése

Az elemzői konszenzus alapján a magyar gazdaság így lassabban közelít majd azokhoz az Európai Unió által előírt mutatószámokhoz, melyek alapján az ország 2007-ben felválthatná a forintot az euróval. A tájékoztatón jelenlévő Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint az ez évi infláció éves szinten 5,5 százalék körül lehet, a fizetési mérleg hiánya azonban 3 milliárd euró fölött valószínűsíthető, véleménye szerint 3,3 milliárd euró lesz. Jövőre már azt is eredménynek tekintené, ha a bruttó hazai termék 4 százalékkal bővülne, hisz a világméretű konjunktúra késik. A magyar külkereskedelemben meghatározó szerepet játszó Németország súlyos recesszióval küzd.

Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szintén úgy látja, hogy problémát okozhat a világméretű konjunktúra beindulásának elmaradása. Véleménye szerint ha az infláció jövő év végén 4,8 százalék lenne, illetve az államháztartási hiány 2003-ban 4,8 százalék körül alakulna a GDP-hez mérten, akkor reális esély van arra, hogy az ország 2007-ben csatlakozik az eurózónához.

Veszélyes a növekedés lassulása

Mindkét elemző szerint a gazdasági növekedés lassulása jelenthet igazi kockázatot az ország számára, a következő évi béremeléseknek nem lesz "vészes" hatása a gazdasági folyamatokra, mivel a reálbérek emelkedésének egy része az idei év áthúzódó hatásaiból fakad, és a hozzákapcsolódó többletkereslet már napjainkban jelentkezik. Duronelly Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő években világméretekben csökkenhet a működőtőke-beruházások nagysága, viszont a portfólióbefektetések növekedése várható. Nyeste Orsolya szerint a következő évi inflációra az élelmiszerárak várható alakulása, illetve a hatósági árak inkább negatívan hatnak, míg az olajárakban inkább csökkenés, mint emelkedés valószínű. Az elmúlt 2001-es évben ugyanis a nemzetközi olajpiacokon már az energiaár olyan magasra ugrott, hogy arról a szintről csak csökkenés valószínűsíthető.