Judit
-2 °C
8 °C

Annyit költünk cipőre, mint alapvető élelmiszerekre

2002.08.26. 16:51
A ruházati piac növekedése várható Magyarországon, hiszen a magyar háztartások éves átlagos kiadásának jelenleg csupán 6 százalékát adják a ruházati vásárlások - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet ruházati kutatása. A magyar vásárlók 22 százaléka ruházati cikkeit a piacokon szerzi be, a háztartások legtöbbet mobiltelefonra költenek.
A hasonló fejlődést mutató Csehországban ez az arány már 8százalék. A FashinScope elnevezésű kutatást Fogarassy Gabriella, az intézet területvezetője ismertette hétfőn a Hungexpo által rendezett Budapesti Divatnapok és Lakástextil Napok című szakkiállításon. A tanulmányból kiderül, hogy a magyar ruházati értékesítési szerkezet "komoly" sajátosságokkal bír, például a cipővásárlásokra ugyanannyit fordítanak a háztartások, mint az alapvető élelmiszerekre. Ebből a szempontból a magyarországi háztartások 40 százalékkal többet költenek, mint a csehországiak.

Sokan vesznek ruhát piacon

Ugyancsak sajátos, hogy alacsony a szakkereskedők részesedése a ruházati piacon, Magyarországon 50 százalék, miközben Csehországban és Olaszországban 70, Spanyolországban 80 százalék. A magyar vásárlók 22 százaléka ruházati cikkeit a piacokon szerzi be, miközben Csehországban ez az arány 15 százalék, Olaszországban 7, Spanyolországban 5 százalék.

Húsz százalék erre nem költött

A GfK növekedésre vonatkozó prognózisát az is alátámasztja, hogy 2000-ben a háztartások 81 százaléka vásárolt ruházati cikkeket, 2001-ben már 6 százalékponttal, 87 százalékra nőtt. De ez még mindig azt jelenti, hogy öt háztartásból egy egyáltalán nem vásárol ruházati cikkeket. A GfK munkatársának magyarázata szerint ez összefügghet azzal, hogy Magyarország lakosságának 20 százaléka 60 év fölötti, amely réteg vásárlásainak értéke nagyon alacsony.

Budapestiek az élen

Nőtt a háztartások éves átlagos költése is a ruházati kiadásokra: 2000-ben 67 ezer forint volt, 2001-ben 86 ezer forintra nőtt. A GfK kutatói szerint ez azzal magyarázható, hogy többen, és nem többet vásároltak. Regionális különbségek is észrevehetőek Magyarországon a ruházati vásárlásokat tekintve, például a délkeleti régióban, amely a hazai lakosság 26 százalékát adja, az országos összvásárlások csupán 23 százaléka esik e régióra.

A magyar ruházati piac 2000-ben 221 milliárd forint forgalmat mutatott fel, ami 2001-ben 264 milliárd forintra nőtt. A "legerősebb" régió, a budapesti, amely a lakosság 21 százalékát képviseli, viszont az összes ruházati költés 25 százalékát adja. A hipermarketekben történő ruházati vásárlások az összvásárlások 2 százalékát teszik ki országos szinten, míg Budapesten az összvásárlások 10 százaléka történik ilyen nagy áruházakban.

Mobilra költünk legtöbbet

A háztartások összkiadásaiból a legnagyobb arányt, 30-40 százalékot a mobiltelefon-vásárlások képviselnek, második helyen, 20-25 százalékkal az autóvásárlás és -fenntartás szerepel, harmadik helyen, 19 százalékkal a ruházati vásárlások vannak. A GfK tanulmányából kiderül, hogy a háztartási gépek, elektronikus cikkek vásárlása visszaszorult, a "nagy bumm" 2000-ben volt.