További Magyar cikkek
Nem tudom, mikor lesz euró Magyarországon, de minél előbb bevezetjük, annál jobb" - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Pécsett. Simor András a Pécsi Tudományegyetemen második alkalommal megrendezett Pécsi Pénzügyi Napokon úgy fogalmazott: Magyarország többször tűzött ki dátumot az eurózónához való csatlakozáshoz, de egyet sem teljesített annak négy jogi kritériuma közül. A kormány a jegybankkal egyetértésben úgy döntött, hogy addig nem határoz meg új dátumot, amíg közelebb nem kerülünk a feltételek teljesítéséhez.
Az MNB elnöke úgy vélte, "ha azon az úton haladunk, amin az elmúlt másfél évben jártunk, kezdünk közel kerülni ezekhez a feltételekhez, és a kérdést 2009 elején érdemes lesz újra elővenni". Simor András mintegy kétszáz fős hallgatósága, egyetemi oktatók, hallgatók, adóügyi szakemberek előtt hangsúlyozta, hogy a közös valuta eredményeként jelentős bővülés várható majd a külkereskedelemben, eltűnik az árfolyamkockázat, növekszik a gazdaság stabilitása.
A jegybank elnöke szerint az euróval való fizetéshez, de különösen az ország hosszú távú gazdasági növekedéséhez is szükség lenne a szociális kiadások, a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésére, az adóbázis szélesítésére, a foglalkoztatás bővítésére, továbbá arra is, hogy a kormányzat ne mérsékelje tovább a humán tőkét, az oktatást és az egészségügyet érintő kiadásokat.
Simor András példaként hozta fel, hogy Magyarország olyan jóléti rendszert működtet, amelynek költségei nincsenek összhangban a gazdaság nyújtotta lehetőségekkel. Ráadásul a rendszer számos olyan ösztönzőt tartalmaz, ami az emberek egy részét hosszú időre távoltartja a munkaerőpiactól.
A gyermeknevelési támogatásokra GDP-arányosan a világon a legtöbbet, a bruttó hazai termék 0,8 százalékát költjük, a rokkantak aránya a 40-64 éves korosztályban mintegy 10 százalék, szemben az 5 százalékos európai uniós átlaggal, s annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár 62 év, a magyarok átlagosan 57 éves korukban mennek nyugdíjba - mondta el. Hozzátette: Magyarországon a fejlődés gátja az is, hogy 10 millió lakosából 2,5 millió ember számít nettó befizetőnek a személyi jövedelemadó tekintetében, emellett a gazdaságban kicsi a verseny, még mindig magas az állami tulajdon aránya, továbbá a szomszéd országokhoz képest magas az állami újraelosztás aránya.
Simor András rámutatott, hogy Magyarország a GDP-nek 50, míg Szlovákia például csak a 36 százalékát centralizálja, vagyis ennyit vesz el a gazdaság szereplőitől. A két állam költségvetési kiadásai közti különbség éves szinten 3500-4000 milliárd forint. A jegybank elnöke összehasonlításként megjegyezte: a választók a március 9-iki népszavazáson 40-50 milliárd forintról döntöttek. Az MNB elnökének javaslata szerint Magyarországnak szomszédaihoz hasonlóan alacsonyabb költségvetési centralizációval kellene dolgoznia, mert a jelenlegit a gazdálkodó szektor már nem bírja el. "Ha nem ezen az úton haladunk, akkor a lemaradás irányába haladunk" - fogalmazott.
Simor András megjegyezte, a politikusoknak konszenzusra kellene jutniuk abban, hogy mi a feladatuk: a választások megnyerése, vagy az ország előremozdítása.
A jelenlegi költségvetési konszolidáció előnyös a költségvetési hiány csökkentése tekintetében, de nem tudni, mennyire marad tartós, és az is kérdés, jó szerkezetben valósul-e meg, gyorsan növekedési pályára áll-e a gazdaság. Vannak országok, amelyek ezt korábban sikerrel valósították meg, és vannak, amelyek nem - fogalmazott Simor András.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
