Sokat ártana a beismerő vallomás

A magyar kormány a nyáron benyújtotta a konvergenciaprogramját, ebben a következő négy évben követni kívánt fiskális politika kiindulópontjaként 4,6 százalékos hiányt jelölt meg 2004-re - közölte Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza. Szerinte nehezen lehetne megmagyarázni az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, az Ecofinnak, miért térne le Magyarország az alig pár hónapja benyújtott költségvetési pályáról.

Lassú átmenet

A magyar felzárkózási program értékelésében amúgy is kifejezte enyhe rosszallását a testület; lassúnak vélték ugyanis a deficit csökkentésének ütemtervét, amely 2008-ra tervez három százalék alatti államháztartási hiányt. Magyarországnak ősszel, a jövő évi költségvetés főbb vonalainak ismeretében referálnia kell az unió felé a konvergenciaprogramról, s valószínűleg hiábavaló lenne a hivatkozás arra, hogy szintén e programban vállaltuk a GDP-arányos deficit évi 0,5 százalékponttal való lefaragását, a fő vállalás ugyanis nem ez volt - állítják szakértők.

Sokat segítene a deficit leszorításában, ha az unió végül úgy döntene, hogy a vegyes nyugdíjrendszer hatásait is figyelembe kell venni a hiány meghatározásakor. A magánszektor a GDP 0,7-0,8 százalékát szívja el ugyanis bevétel formájában a társadalombiztosításból, miközben a kifizetések jelenleg még szinte teljes egészében az állami pillért terhelik.

Az ügyben végleges döntés még nem született, ám az eddig napvilágot látott információk nem adnak túl sok okot a bizakodásra. A deficithalmozók malmára hajtja a vizet a stabilitási paktum körüli vita, az átalakítást szorgalmazók enyhébb feltételeket és szankciókat szeretnének elérni, a jelek szerint nem kevés sikerrel.

Magasabb hiány

A tervezettnél magasabb idei hiány várható bejelentéséről több értesülés is megjelent a napokban. Múlt szerdán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt említette meg a kormányülést követően, hogy a kormány szeptember közepéig előrukkol saját makroszámításaival az idei évet illetően, bár ekkor a Pénzügyminisztérium (PM) már benyújtotta a jövő évi büdzsé tervezetét.

Annak alapját azonban az idei gazdasági folyamatok adják, így utóbbiak változása módosít a jövő évi terveken is. Vasárnap pedig a PM vezetésével egyeztetett Gyurcsány, ahol állítólag megállapodás született egyes makroszámok újraszámításáról. Ezek közül a PM a tegnapi közleményében a gazdasági növekedésben rejlő tartalékokat emelte ki. A tárca korábbi számításai szerint a GDP egy százalékos növekedése 0,324 százalékponttal mérsékli az államháztartás hiányát.

Idén a minisztérium 3,5 százalékos terveihez képest 0,4-0,5 százalékkal bővülhet nagyobb ütemben a gazdaság, minden más feltételt figyelmen kívül hagyva ez 26 milliárd forinttal karcsúsítaná a hiánymutatót. Jövőre a PM a gazdaság 3,5-4 százalékos bővülésével kalkulál, kérdés, hogy ezek közül melyik számot használták a költségvetés összeállításakor. Ha az alsó értéket, akkor még van növekedési tartalék a jövő évi büdzsében is. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint figyelni kell arra, hogy a kedvezőbb növekedési kilátások hatását ne becsülje túl a kormány, és ne határozzon meg teljesíthetetlen bevételi terveket, ami újabb nehézségeket okozna a költségvetésben.