Ránk szabadulhat az SMS-reklám

2001.05.25. 15:11
Angol szakemberek szerint az SMS-reklám lesz az év nagy marketingfogása. Miközben Nagy-Britanniában éppen most fogadtak el egy olyan kódexet, mely szerint csak annak küldhető szöveges mobilüzenet, aki erre előzetesen engedélyt adott, Magyarországon lazítanak ezen a kötöttségen, ami az ártatlan fogyasztókra zúdíthatja a kéretlen reklámok özönét.
A Wireless Advertising Association (WAA) szabályzata alapján, aki SMS-ben akar hirdetni, annak először is engedélyt kell kérnie a megcélzott előfizetőktől - közölte a BBC. A kódex ezen kívül meghatározza a küldhető üzenetek maximális hosszát, kötelezi a reklámozót, hogy az üzenetekben pontosan szerepeljen a feladó, és bárki bármikor a lehető legegyszerűbben letilthassa a reklámokat.

Eddig védve voltunk

De mi a helyzet nálunk? Az Index érdeklődésére kiderült, hogy most készül a reklámkódex kiegészítése. Sági Ágnes, a Reklám Világszövetség magyarországi tagozatának főtitkára elmondta: a telefonra, faxra, e-mailre vonatkozó előírások már eddig is megkövetelték, hogy a reklámozó előzetesen engedélyt kérjen a fogyasztótól a reklám elküldése előtt (akár az új brit szabályozásban).

Nincs menekvés a kéretlen reklám elől?

Az új normaszöveg (bár még több változat létezik), ebből a körből kiemelte a faxot és a telefont, ezeknél az előzetes jóváhagyást "egyidejű jóváhagyásra" változtatva. A tervezet nem részletezi, hogy ez SMS esetén mit jelenthet. Az Index szemantikai munkacsoportja sem volt képes kikövetkeztetni, hogy a szöveges üzenetet megkapó mobiltulajdonos esetében hogyan értelmezhető az "egyidejű jóváhagyás". Ezt Sági Ágnes sem tudta megmagyarázni, szerinte ez a módosító javaslat még nagyon friss, és (többek között az ilyen felvetések nyomán) még pontosításokra szorul.

Olvasnak, mint a katonatiszt

Egy brit kísérlet alapján igazolódni látszik az a teória, miszerint az SMS-reklám igen hatékony marketing eszköz lehet. Ez év elején a Mobile Channel nevű reklámcég ezer jelentkező részvételével indította a kísérletet, amelyben az előfizetők napi három reklám-SMS-t fogadtak, és ezért cserébe három lehetőség közül választhattak: mobilszámlájukat csökkenthették, kedvezménnyel vásárolhattak a reklámozott cikkekből, illetve a megspórolt összeget jótékony célra is felajánlhatták.

Az eredmények elemzéséből kiderült: a résztvevők 74 százaléka minden üzenetet elolvasott, 63 százalék pedig válaszolt vagy cselekedett az üzenetek hatására. A direct mail kampányok esetén a válaszolók aránya általában a 3 százalékot sem éri el. A Mobile Channel a sikeres próba után júliusban akarja elindítani szolgáltatását, és a cég arra számít, hogy karácsonyig 25 ezer előfizetője lesz.

Spam-veszély

Brit szakértők szerint a részletes szabályozás ellenére a WAA nem tud majd mit kezdeni azokkal, akik nem tartják be előírásait, és nem kívánt hirdetésekkel árasztják el a mobilelőfizetők telefonjait. Az ingyenes internetes SMS-küldési lehetőségeket kihasználó, telefonokat lefagyasztó "SMS-bombázások", illetve vaktában küldözgetett reklámok már több európai országban okoztak gondokat. Ausztriában azért nem tudták kezelni a problémát, mert például az sms.at az adatvédelmi előírások miatt nem nyomozhatta le, ki él vissza szolgáltatásával, a fogyasztóvédők pedig azért voltak tehetetlenek, mert a reklám-SMS jogi szempontból nem is létezett.

Nálunk se spam, se reklám

A szolgáltatókat megkérdezve kiderült: nálunk is több cégnek eszébe jutott már SMS útján reklámozni, de ez eddig leginkább a szolgáltatók ellenállásán bukott meg. Suba János, a Pannon GSM szóvivője elmondta, hogy a fogyasztókat szeretnék megkímélni az ilyesfajta zaklatástól, és emiatt például még a mobiltelefonok képernyőjén megjelenő városnév-kijelzésről is komoly vita zajlott a cégen belül.

Elképzelhető, hogy a hírközlési piac liberalizálása után megjelennek olyan mobilcégek, akik kifejezetten ilyen "hallgass (olvass) reklámot, és ingyen telefonálhatsz" típusú szolgáltatásokból élnek majd. Suba azt is elmondta, hogy az SMS megjelenésekor sokan tartottak attól, hogy egyesek ezt a kommunikációs módszert is zaklatásra vagy spammolásra használják majd, de ez a félelem végül szerencsére nem igazolódott.