Natália
-3 °C
7 °C

Gyurcsány Ferenc Sólyom Lászlónak is hazudott

2006.10.10. 11:50
Sólyom László egyszer kért és kapott tájékoztatást a kormánytól a gazdaság helyzetéről: tavaly augusztus 19-én azonban a valós folyamatokat és az államháztartás tényleges helyzetét nemigen tükröző összefoglalóval lett gazdagabb. Az államfő azonban így is tudta, hogy a kormány elhallgatja az igazságot, és utólag úgy érzi, ezt még a választások előtt jelezhette volna.

"Úgy növekedünk, hogy abból holnap sem lesz baj." "Takarékos állam, kisebb hiány." Két közcím abból a 36 oldalas összefoglalóból, amellyel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lepte meg Sólyom László köztársasági elnököt tavaly augusztus 19-i találkozójukon. Emlékezetes: ez volt az a megbeszélés, amely kapcsán a köztársasági elnök a HVG-nek adott interjújában úgy fogalmazott: "Az ilyen konzultációknak az adhat értelmet, ha első kézből hiteles tájékoztatást tudok kapni az ország állapotáról. Az augusztus közepi első találkozón a gazdasági helyzettel kívánok megismerkedni. Nem azzal, amit kommunikálni szoktak, hanem ami a számok mögött van."

Kampányanyag bizalmasan

Az Index a Miniszterelnöki Hivatalt és a Köztársasági Elnöki Hivatalt is megkereste, kérve, hogy a tavalyi találkozó után a hivatalos nyilatkozatokban is említett 36 oldalas összeállítást megkaphassuk. A MEH azzal utasította vissza ezt, hogy a bizalmas dokumentum az államfő részére készült, a KEH-től azonban végül megkaptuk az irományt. Amely kevéssé tűnik bizalmasnak, és még kevésbé olyannak, ami a kormány által kommunikált számok mögé vihette volna az államfőt. A magyar gazdaság helyzetéről 2005-ben folytatott vitákban a kormány röviden a következőket állította: a reálgazdasági fejlődés, a reálbérek emelkedése és a gazdasági növekedés mellett javul az államháztartás helyzete is, a tavalyi évre 3,6 százalékos hiányt terveztek és mondtak megvalósíthatónak egészen az év végéig. A teljes dokumentumot töltse le itt.


Hol az igazság?

A részben a parlamentben, részben a sajtóban, hirdetéseken keresztül folyó vita kormány által használt anyagai köszönnek vissza az államfő részére készített "bizalmas" beszámolóban is.

Teljes optimizmus

"Az irányváltás sikerült, a belső kereslet helyett újra az export és a beruházás a gazdasági növekedés motorja, a reálbér összhangban növekszik a termelékenységgel, a versenyképesség javul. A 2003-ban megindult gazdaságpolitikai irányváltás kedvező hatásai 2005-ben érzékelhetők, és segítik a hosszú távú egyensúlyi növekedési pályára kerülést" - a 36 oldalas összefoglaló ezekkel a mondatokkal kezdődik, és lényegében ennek az alapvetésnek a kibontásával folytatódik.

Az államháztartás helyzetét illetően a kormány kifejezetten kedvező folyamatokról számolt be az államfőnek. Gyurcsány Ferenc ahogy a nyilvánosság előtt, úgy a Sándor-palotában is 3,6 százalékos költségvetési hiányt jelölt meg 2005-re. Emlékezetes: ez egy hónappal az augusztus 19-i találkozó után már "hivatalosan" is tarthatatlanná vált, miután kiderült, az Eurostat nem fogadja el az állami pénzből épülő autópályák építésének ppp-konstrukciós elszámolására vonatkozó költségvetési trükköt. Ettől függetlenül is emelni kellett az év végén a hiánycélt, s végül az utolsó napokban közzétett, 6,1 százalékos szintet sikerült tartani - köszönhetően egyebek között a Budapest Airport privatizációjából befolyt 460 milliárdos - a GDP több mint két százalékára rúgó - összegnek, amelynek nagy részét a 75 évre előre fizetett bérleti díjként elszámolta a büdzsé.

Hozzáadni 2-3 százalékpontot

Részben a tavaly csakugyan történelmi mélységbe süllyedt inflációnak, részben viszont a "magyar gazdaságpolitikába vetett nagyobb bizalomnak" tudta be a beszámoló az állampapírok hozamának folyamatos csökkenését. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: kormány iránti bizalom ekkori állásáról Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő (korábbi nevén CA IB Alapkezelő) igazgatósági tagja az Indexnek úgy nyilatkozott, "2005-re eljutottak oda az elemzők, hogy a kormány aktuális hiányelőrejelzéseihez mindig hozzá kellett adniuk legalább 2-3 százalékpontot".

A tavaly megjelent elemzések sora hívta fel a figyelmet arra: a fejlett országokban alacsony szint miatt relatíve magas magyar kamatszint elégséges ahhoz, hogy a profitért nagyobb kockázatot vállalni kész befektetési alapok részéről egyfajta kegyelmi állapot jellemezze a feltörekvő piacokat, így Magyarországot is. De ekkor már tudható volt az is: kamatemelési ciklus kezdődik a fejlett országokban, azaz fordul a kocka. Ezért miközben 2005-ben a forint a beszámoló megállapításának megfelelően kétségtelenül "erős és stabil" volt, a zivatarfelhőket és kockázatokat jelezték az elemzők, a forintgyengülés első, az eurót 260 forint fölötti sávba repítő hulláma pedig még a választások előtt, márciusban el is érte Magyarországot.

Tudhatta-e Sólyom?

A köztársasági elnök ugyanakkor a Gyurcsány-féle tájékoztatóhoz képest tudta, hogy a gazdasági helyzetet illetően a kormány nem mindenben mondott igazat. Ez több nyilatkozatából is kiderül, közte az is, hogy úgy vélte: államfőként nem volt a megszólalásaiban foglaltaknál komolyabb beavatkozási lehetősége. Arra, hogy az államfő a tavaly augusztus 19-i találkozó egyik tanulságaként azt vonhatta le, nem érdemes a kormánytól további tájékoztatást kérnie, utalhat idén augusztusban, az Axel Springer Magyarország kilenc megyei napilapjának adott interjúban elhangzott mondata: a gazdasági helyzetről "a kormánytól csak a hivatalba lépésem után kértem és kaptam részletes helyzetleírást. Az eltelt egy év alatt viszont folyamatosan tájékozódtam gazdasági szakértőktől. Sokféle irányzat képviselőjével konzultáltam, Járai Zsigmondtól Surányi Györgyig, Békesi Lászlótól Csaba Lászlóig vagy Bokros Lajosig, hogy csak példákat említsek. De voltak nálam az óriásvállalatok és nagybankok vezetői, vagy a kamarák képviselői is".

Nyilván részben e konzultációk alapján fogalmazott az államfő még 2005 novemberében úgy a szlovén Dnevnik című lapnak, hogy "a választások után komoly intézkedéseket kell tennünk". Egy másik lapinterjúban is elhangzik utalás arra, hogy Sólyom László nem osztotta kormány(fő) hurráoptimizmusát, illetve legalábbis fenntartásokkal fogadta a hazugságokat: 2006 januárjában a Heti Válasznak az elnök egyebek között azzal indokolta, hogy a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a választásokat, hogy "az ország helyzete azt követeli, hogy mihamarabb alakuljon meg az új Országgyűlés, álljon fel a következő kormány, és hozza meg az elkerülhetetlen gazdasági, főleg az államháztartást érintő intézkedéseket".

Ennek fényében már nem meglepő: Sólyom László egy nappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után tett nyilatkozatának már első mondatában kijelentette, az "tartalmi szempontból nem jelentett újdonságot".

Miért nem szólt korábban?

A Magyar Nemzet kérdésére, hogy érezte-e, hogy ekkora a baj, Sólyom László idén augusztusban úgy válaszolt: "Tudtam. Már az újévi beszédemben és a parlamenti ülésszak nyitányakor is jeleztem a gondokat. Én idejében szóltam." Wéber Ferenc, a köztársasági elnök szóvivője az Index kérdésére, hogy a köztársasági elnök a fenti nyilatkozatokban foglalt kijelentéseivel vajon mindent megtett-e, hogy felhívja a figyelmet arra, a magyar államháztartás helyzetéről a kormány nem nyújt hiteles tájékoztatást, ugyancsak az előbb hivatkozott Magyar Nemzetnek adott interjúban foglaltakkal válaszolt.

Sólyom László ekkor azt mondta: "Köztársasági elnökként ennél többet alig tehetek, főszabályként csak árnyalt, kiegyensúlyozott megszólalásra van lehetőségem. Hiszen minden lépésemet - egyelőre még - a bal-jobb politikai erőtérben helyezik el, azaz azt figyelik, egy-egy döntés, nyilatkozat mely politikai erőnek kedvez. Kampányidőszakban ez fokozottan érvényes. Én nem állhatok be korteskedni egyik fél mellé sem, és ennek a látszatát is kerülnöm kell."

Lehetett volna még figyelmeztetni

Az államfő kijelentette azt is: "Utólag úgy látom, az országgyűlési választási kampány idején meg kellett volna ismételnem, amit újévi beszédemben mondtam: a felelős döntéshez információra van szükség; a kampánynak arról kell szólnia, hogy a pártok milyen módon akarnak úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, mi fog történni a választások után". A tavaly elfogadott, lényegében a választásokig tartó költségvetéssel kapcsolatban az államfő a politikai vétó lehetőségével is élhetett volna, azaz a reális helyzet ismeretében visszaküldhette volna a szakértők által azonnal darabokra szedett büdzsét megfontolásra az Országgyűlésnek.

"Valóban, az Állami Számvevőszék is határozott jelzéseket adott a különböző kockázati faktorokról. Az elnök azonban nem vállalhatja át sem a kormány, sem a költségvetést megszavazó parlament felelősségét." - mondta ezzel kapcsolatban a Sólyom László, aki a Magyar Nemzetnek azt is kiemelte: "Nemcsak nem az elnök felelőssége, hogy tartható lesz-e a költségvetés, hanem a visszaküldésnek praktikus haszna sem lenne: a kormányoldal néhány nap múlva ismét megszavazná. Hiszen az állam működéséhez valamilyen érvényes költségvetés mégiscsak kell."