További Magyar cikkek
Az Index információi szerint több bank treasury-je, kincstára is nyitva marad a hétvégén: az MNB mellett ők is kínosan figyelnek arra, merre és mennyit mozog a forintárfolyam Londonban, mialatt az október 23-i hosszú hétvége miatt a magyar piacok zárva tartanak a külföldön kereskedési napnak számító csütörtökön és pénteken (a treasury osztály végzi a bank likviditás menedzselését, valamint spekulatív és fedezeti pozícióinak kezelését a bankközi piacon). Az MNB ügyeletet tart – közölte az Index érdeklődésére a jegybank, hangsúlyozva, hogy ez így van a többi, magyarországi hosszú hétvége esetében is. A jegybank minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy céljait elérje – fogalmazott még az MNB a kérdésünkre küldött válaszában. Ez, némileg lefordítva, azt jelenti: megfelelő tartalékokkal bírnak ahhoz, hogy ha kell, vásárlóként lépjenek fel a piacon, ezzel is erősítve a forintot. Ugyanezt teheti több hazai kereskedelmi bank is.
A forint-euró és a magyar állampapírpiacokkal folyó kereskedés döntően Magyarországon zajlik, akkor van megfelelő kereslet-kínálat, ha a magyar szereplők (akik sok esetben persze külföldi megbízásokat teljesítenek) dolgoznak. Ugyanakkor a régóta elektronikus piactereken működő ügyletek egy része az országhatárokon kívül, elsősorban Londonban zajlik. Azaz: miközben a magyar bankközi piacon éppen szünnap van, Londonban még folyhat kereskedés a magyar eszközökkel.
Így csütörtökön és pénteken is folytatódhatnak a támadások a forint ellen: sőt, mivel a piac jóval kisebb forgalmat bonyolít, kisebb összegű üzletek is komolyan megmozgathatják az árfolyamot. (Ha száz tételből, amelyeket az egyszerűség kedvéért vegyünk egyenként egy eurósnak, 80-ra 275, 10-re 280, 10-re 290 forinton születik kötés, az árfolyam nyilván nem lesz adott időhatáron belül hosszabban 290 forint/euró. Ha viszont csak az utóbbi tíz kötés zajlik le a piacon, igen.)
A kisebb tételekkel való árfolyammozgatás igazi veszélye az, hogy annak következményeként hétfőn elszállhat a forint: ha kisebb eladásokkal sikerülne bizonyos határok fölé nyomni az árfolyamot, az automatikus, kényszerlikvidálásokhoz vezethet. Azaz, az is arra kényszerülne, hogy eladja a forintot, aki egyébként tartotta volna. (Egy tőzsdei példával élve – a Mol és az OTP esetében egyébként is ugyanez a folyamat zajlik: ül a befektető 100 részvényen, amit X árfolyamon vett. Lehet, hogy fél évvel ezelőtt eladhatta volna akár 2X-ért is, de nem tette, bízott a további növekedésben. Ez nem jött be, ugyanakkor nem akar veszteséggel kiszállni sem: felállít azonban magának egy határt, aminél mindenképpen eladja a részvényt, tartva az esetleges további eséstől és veszteségtől. Ez mondjuk X-10%. Ha ezt eléri a papír, a befektető eladja.)
A kényszerlikvidálásokra beállított szinteket hívják stop loss (veszteség megállító) szintnek: a különböző befektetők nyilván különböző szinteket szabnak, de azért a piaci logika alapján ezek közel vannak egymáshoz, sokan ugyanarra gondolnak. Ilyenkor lehet pszichés szempontból is fontos árfolyamszintekről hallani, nem véletlenül: az euró ára még sosem járt 285 forint felett, gyanítható, hogy itt is sok stop loss beállítás van.
Éppen a kisebb likviditás, forgalom azonban az MNB és a hazai szereplők kezére is játszik: minél kisebb tételekkel próbálnak ugyanis a forint esésére játszani, annál könnyebb ez ellen tenni, azaz vásárlóként kevesebbet kell költeni a forint védelmére.
Mit csinál a spekuláns?
Miközben a spekuláns szó lassan szitokszóvá válik, sötét ismeretlenek sejlenek fel mögötte, az esetek jelentős részében akár ismert intézmények állnak a tranzakciók mögött: ha egy nyugdíjalap épp jelentős veszteséget könyvel el a tőzsdéken, azt nézi, hogyan próbálhatna az árfolyamesésekből ügyfeleinek valamennyi hasznot teremteni. A recept a következő: kérd kölcsön azt a részvényt, devizát, aminek az esésére játszol. A kölcsönkapott mennyiséggel áraszd el a piacot, bízva abban, hogy a kínálat tovább nyomja lefelé az árakat. Ha bejött az ügylet, akkor a lenyomott, olcsóbb áron kell visszavásárolni a kölcsönkapott eszközt, és annak visszaadása után kézben marad az árfolyamnyereségen elért haszon.
A zavargás sem jönne jól
Tavaly ősszel már meg sem rezdült a forint az októberi molotov-koktélos csatákra: a TV-székház ostroma óta Budapest egyszerűen felkerült azon városok listájára, ahol időnként tombolnak egy kicsit a szélsőségesek, van ilyen Párizsban vagy Berlinben is, attól még a demokrácia meg a piac stabil. A hét elején még több, az Index által megkérdezett elemző is úgy vélte, a mostani október 23-ára kalkulálható utcai harcokat már régen beárazták, az árfolyamok nem ettől esnek majd. Ugyanakkor tény az is, hogy a forint árfolyama újabb mélységekbe ért kedden és szerdán, márpedig ebben a helyzetben, amikor elemzők szerint ugyan megalapozatlanul, de államcsőd lehetséges áldozataként emlegetik az országot, árthat is, ha a forintkötvényeken ülő bróker éppen utcai harcokat lát a Magyarországi közvetítésekben. És persz: Budapest több ezer kilométerről nézve azért még mindig nem Berlin vagy Párizs.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
