Sokba kerülnek az öregedő magyarok

A világ legnagyobb hitelminősítője nemrégiben globális jelentést közölt arról, hogy a fejlett országok, köztük az új EU-tagok társadalmainak öregedésével járó kiadások az évszázad közepére elviselhetetlen költségvetési és adósságterhet róhatnak ezeknek az országoknak a gazdaságaira, és ez - beavatkozás nélkül - adóskockázati besorolásaikat a befektetési sáv alá süllyesztheti. A néhány hete kiadott világjelentést az S&P az egyes vizsgált országokra lebontva is folyamatosan részletezi: a magyar jelentést csütörtökön adta ki a hitelminősítő londoni központja.

Tíz évvel megy fel az átlagéletkor 2050-re

Az elemzés szerint a társadalmi öregedés globális folyamata Magyarországot sem fogja elkerülni: a magyar lakosság életkorának középértéke 2050-re 49,6 év lesz a jelenlegi 38,8 év helyett, miközben a lélekszám 10,1 millióról 8,9 millióra csökken. Az öregségi eltartási ráta, vagyis az idős népesség aránya a munkaképes korú lakossághoz mérve a tavalyi 23 százalékról 48 százalékra emelkedik, a munkaképes korúak aránya a teljes lakosságon belül pedig a mostani 69 százalékról az évszázad közepéig 58 százalékra csökken, áll a Standard & Poor's előrejelzésében.

A jelentés szerint ennek igen súlyos közfinanszírozási következményei lehetnek. Például az, hogy a társadalombiztosítással együtt számolt államháztartás súlya - vagyis a központi újraelosztás aránya - a GDP 74 százalékára emelkedik 2050-ig, 23 százalékponttal magasabbra a jelenleginél. Ez azt jelenti, hogy további reformok nélkül a társadalom korosodásával járó közkiadások Magyarországon 2050-ig a GDP-érték 26 százalékára növekednének a tavaly mért 17,4, százalékról. A forgatókönyv megvalósulása esetén az államháztartási hiány - főleg 2020-től meredeken emelkedve - az évszázad közepére elérné a hazai össztermékérték 35 százalékát, a nettó államadósság pedig a GDP 469 százalékára duzzadna, áll a Standard & Poor's jelentésében. Ezt az államadósság-arányt csak Japáné előzné meg a vizsgált 32 ország közül, 530 százalékkal.

A hitelminősítő szerint a költségvetési helyzet ilyen léptékű romlása nem lenne összeegyeztethető a jelenleg "BBB plusz" szintű - vagyis közepes, már csak megszorításokkal befektetőinek tekinthető, nemrég "A mínusz"-ról visszaminősített - hosszú futamú szuverén magyar adósosztályzattal; a magyar költségvetési mutatók olyan mértékben romolhatnak, ami már csak a spekulatív sávba besorolt szuverén adósokra jellemző.

Ez csak szimuláció

A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a forgatókönyv nem előrejelzés a Standard & Poor's részéről, hanem "szimuláció", amely jelzi, hogy a társadalmak korosodásával járó kiadási folyamatok milyen fontosak a szuverén adósok hitelképességének alakulásában. A hitelminősítő szerint valójában "erősen valószínűtlen", hogy az egyes kormányok hagynák elszabadulni az adósság- és deficitterheket, és ha Magyarország végrehajtja a költségvetési konszolidációt, nettóadósság-rátája 2050-ben az elméleti forgatókönyvben szereplőnek kevesebb mint a hatoda lenne, még ha nem is nyúl hozzá az öregségi szociális kiadásokhoz.

A Standard & Poor's június elején kiadott, 15 oldalas, a világ 32 legfejlettebb országára - a 25 EU-tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára, Japánra, Dél-Koreára, Új-Zélandra és Norvégiára - kidolgozott részletes előrejelzésében azt írta: a táradalom korosodásával járó állami költségterhek a következő évtizedben kezdenek fokozatosan emelkedni, először a költségvetési mutatókat rontva. A vizsgált országcsoport "egy tipikus országában" a központi deficit - az ellátási politika változatlanságát feltételezve - a 2020-as évek közepére meg fogja haladni a GDP 4 százalékát, 2030-ra - a szükséges hitelfelvételek kamatköltségei miatt - megközelíti a 6 százalékot, az évszázad közepére pedig eléri a 13 százalékot.

Előbb a japánok

Az országcsoport átlagos nettó államadósságterhe ezzel párhuzamosan, a 2030-as évtized közepére át fogja lépni a "még mindig kezelhető" 80 százalékot, de 2050-re eléri a 180 százalékot. Mindez jelentősen növeli a kormányok által a gazdaságra gyakorolt terhet is: a GDP-arányos központi kiadások 2050-re a jelenlegi 44 százalékos átlagról 56 százalékra nőnek, állt a Standard & Poor's néhány héttel ezelőtti londoni globális jelentésében.

Az előrejelzés szerint az átlagon belül csak a baltiak, valamint Szlovákia, Új-Zéland, Ausztrália és Kanada lesz képes a GDP-érték 50 százaléka alatt tartani az állami kiadásokat az évszázad közepén. A lista másik végén, 70 százalék feletti aránnyal Magyarország, Szlovénia, Csehország, Portugália és Görögország áll; ez utóbbira 78 százalékos GDP-arányos állami kiadást jósolt a hitelminősítő az előrejelzési időszak végére.

Az első olyan szuverén adós, amely a spekulatív - vagyis "BBB mínusz" alatti - osztályzati sávra jellemző deficitértékeket fog mutatni, Japán lesz 2015-ben. A következő évben csatlakozik hozzá Magyarország, Csehország és Málta, 2040-re pedig - Kanada, Dánia és Ausztria kivételével - a vizsgált szuverén adósok mindegyike a spekulatív sávban lesz, állt az S&P "elméleti" jelentésében.