Az osztrák bér hatszorosa a magyarnak

A csatlakozásra váró országokban a munkaerő átlagos költsége 2000-ben nagyjából ötször alacsonyabb volt, óránként mindössze 4,21 euró, mint az óránként 22,7 euró körüli EU-átlag. Ez az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatalának jelentéséből derül ki.

Nálunk a legmagasabb a bérkölség

Az adatok alapján a már tagok, és a csatlakozásra váró országok közül Magyarországon kellett a munkáltatóknak a legmagasabb arányban járulékot fizetniük a bérek után. A munkáltatói összes befizetés aránya csak Svédországban volt nagyobb, mint Magyarországon.

A munkaerő egy órára vetített összes költsége Magyarországon 3,83 euró. Ez a szám Németországban 26,54 eurót, Ausztriában 23,6 eurót tett ki. Az összköltségből a bér és fizetés aránya 67,1 százalék volt Magyarországon, 75,4 százalék Németországban és 72,1 százalék Ausztriában.

A költségekből Magyarországon 30,3 százalékot tett ki a szociális típusú járulék. Ugyanez Németországban csak 22,6 százalék, Ausztriában pedig 23,7 százalék volt.

A magyar gazdaság a göröggel azonosan nő

Az Európai Unión belül 2001-ben Írország produkálta a legnagyobb gazdasági növekedést, hét százalékot, ezt követte Luxemburg öt százalékkal, Görögország négy százalékkal, majd Spanyolország, ahol a bővülés két éve három százalékot tett ki. Németországban és Ausztriában a GDP egy százalékkal bővült ebben az évben, míg Magyarországon négy százalékkal növekedett.

Az egy főre eső átlagos nemzeti össztermék 2001-ben 22.931 dollár volt; a legmagasabb, 41770 dollár Luxemburgban, a legalacsonyabb pedig, 10670 dollár Portugáliában volt. Ausztriában ez a mutató 23940 dollárt ért el, Németországban 23700-zat, míg Magyarországon mindössze 4800 dollárt.

Az idén januárban 8,6 százalék volt az átlagos munkanélküliség az eurózónában, az összes uniós országban pedig 7,9 százalékot tett ki az Eurostat adatai szerint. A munkanélküliek aránya januárban Spanyolországban volt a legmagasabb, 12,1 százalék, míg a legalacsonyabb arányt Hollandiában regisztrálták, 3,1 százalékot.

Az uniós munkanélküliség magasabb, mint a magyar

A csatlakozásra váró országok közül a legmagasabb, húsz százalékot meghaladó munkanélküliség Lengyelországban volt, míg a legalacsonyabb, 3,8 százalékos Cipruson. Magyarország 5,8 százalékkal a második legalacsonyabb helyen áll. A munkanélküliek arányát a teljes aktív korú népesség létszámához viszonyítják.

A foglalkoztatottak aránya 2001-ben Dániában volt a legmagasabb, 76,2 százalék, a legalacsonyabb pedig Görögországban, 55,4 százalék. A csatlakozásra váró országok közül Magyarországon a foglalkoztatottak aránya a nők körében 49,8 százalékos volt, míg a férfiaknál elérte a 63,4 százalékot. Magyarországon 2001-ben a második legalacsonyabb volt a 25 éven aluli munkanélküliek aránya. Az Európai Unióban 4,4 százalék (Hollandia) és 28 százalék(Görögország) között szóródott.

Nem csökken Európa népessége

A népesség sehol sem nő túl gyorsan, de azért az egész unióban nő: leginkább Luxemburgban, 2002-ben 1,25 százalékkal és a legkevésbé Svédországban, 0,02 százalékkal. Magyarországon nem ez a helyzet: a népesség csökkenése nem állt meg, 2002-ben a becslések szerint 0,3 százalék volt.