Gyöngyi
9 °C
9 °C

Mit állíthatna le Orbán Viktor?

2008.05.29. 16:25
Ha Orbán Viktor kijelentésének megfelelően minden állami nagyberuházás finanszírozását befagyasztják, egy 2010-es kormányváltás után több száz fejlesztés állhat le. Ha csak a közlekedési programok kapnak stoptáblát, akkor is leállhat a 4-es metró mellett a fővárosi körgyűrű szélesítése, a makói, a nyugat-dunántúli gyorsutak építése, de Budapesten kívül több vidéki város, köztük Debrecen villamosfejlesztési programja is. A Fidesz és Orbán azóta többször is árnyalta eredeti kijelentését, leginkább úgy, hogy csak a korrupciógyanús ügyleteket vizsgálnák felül, illetve állítanák le. Mi azért összeszedtük, amit lehetett, csak mintegy étlapként: ha valaki valamit valamikor le akar állítani, akkor innen nyugodtan szemezgethet.

„Sokaknak sok minden fog fájni” – mondta Orbán Viktor néhány hete, amikor egy zárt szemináriumon arról beszélt, hogy kormányra kerülése esetén, 2010-ben le fogja állítani a költségvetést megbillentő nagy állami beruházásokat. Ezek között konkrétan említette a 4-es metró és az autópálya-építések kifizetéseinek befagyasztását.

Jelenleg egyetlen olyan nagy állami beruházás sem zajlik, amelyet kizárólag a költségvetésből finanszíroznának; ez a deficitlefaragási célok ismeretében nem meglepő. A jelentős fejlesztéseket két csoportra bonthatjuk, az egyik a magántőke bevonásával zajló, úgynevezett ppp-beruházások csoportja, míg a másik – nagyobb – szeletet a részben európai uniós forrásokból megvalósuló programok jelentik.

Ez azt jelenti, hogy ha egy kormányváltást követően az új kabinet le akarja állítani a fejlesztéseket, akkor ahhoz komoly jogászi munkát is el kell végezni. Vagy a már megkötött ppp-szerződéseket kell felmondani és újratárgyalni – ez később hasonló kártérítési procedúrákat eredményezhet, mint a ferihegyi utasterminál szerződésének visszamondása –, vagy Brüsszellel kell egyeztetnie a támogatások átütemezéséről.

Több száz fejlesztés állhat le

Ennek kimenetelét ugyan nehéz megjósolni, az viszont biztos, hogy ha komolyan le akarják állítani a nagyberuházásokat, az több száz fejlesztést érinthet. Egyfelől az autópálya-törvény tavaly júniusi módosítása csaknem ezer kilométernyi új gyorsforgalmi út építését irányozta elő, részben az uniós fejlesztési programok részeként, részint új ppp-beruházásokban.

Másfelől az európai uniós források terhére a kormány tavaly augusztus óta több lépcsőben eddig már csaknem négyszáz úgynevezett kiemelt, a kormány által stratégiai fontosságúnak minősített projekt elindításáról döntött (ezek egy része 50 millió eurónál nagyobb értékű, brüsszeli jóváhagyást igénylő nagyberuházás). Ezek nagy részét 2010-2012 között tervezik befejezni, bár vannak 2009-es és 2013-as határidők is.

Konkrét tervek

Mivel maga Orbán is az autópálya-beruházásokat nevesítette a metróépítés mellett, nézzük, hol állhat le az aszfaltozás 2010-ben. A legnagyobb problémát minden bizonnyal az M0-s déli szektorának régóta esedékes szélesítésének leállítása jelenti majd. Ez a beruházás a legjobb esetben is csak jövőre kezdődik – még a közbeszerzési eljárása sem indult meg –, és a fejlesztési ügynökség honlapján olvasható táblázat szerint 2011-ben fog véget érni. Mivel a tervezett összköltsége 79,49 milliárd forint, beleilleszkedhet a "költségvetést megbillentő" kategóriába.

Nem lesz kész a 4-es metró

Nehéz megmondani, hogy 2010 nyarára, mennyi fog elkészülni a 4-es metróból, ezt ugyanis maga a metróberuházó BKV-cég, a DBR sem tudja megmondani. Az Index kérdésére mindenesetre azt válaszolták: "2010 év közepére hozzávetőleg 300 milliárd - azaz szinte a teljes első szakasz - lesz kifizetve és több, mint 90%-os készültségű lesz az első szakasz."

Kissé optimistának tűnik a válasz annak fényében, hogy az első szakasz (Kelenföldi pu-Keleti pu) átadásának határideje a metró a hivatalos honlapján sincs feltüntetve, legutóbb Demszky Gábor 2011 júniusára ígérte, hogy utazni is lehet majd rajta. Mint az a DBR válaszából is kiderül, az építkezés ütemterve sincs még véglegesítve, így egyelőre csupán becsülni lehet, hol majd tart az építkezés 2010 közepén. A pesszimista jóslatok szerint a Fővám téri állomás miatt fél, egy évet fog csúszni az építkezés, vagyis 2010 nyarán még nagyban tart majd az építkezés, azaz a pesti állomások helyszínei ugyanúgy le lesznek zárva, mint most.

Napi 24 órában dolgoznak

Függetlenül azonban a végső határidőről, a metróberuházás szerződéseinek nagy részét (kb. 300 milliárd forint értékben) már megkötötték, így az építkezés felfüggesztésének, leállításának lehetőségét elsősorban az fogja meghatározni, van-e jogi lehetősége a DBR-nek lassítania a projekten úgy, hogy a költségek ne szaladjanak el a kivitelezők követelései miatt. Az alagútépítés például azért sem csúszhat, mert a plusz napokért napi 50 millió forintnak megfelelő eurót követelhet a kivitelező BAMCO konzorcium.

Még inkább beletartozhat ebbe a szintén 2011-ben átadni tervezett M43-as, hiszen annak becsült költsége százmillió híján 112 milliárd forint. Úgy, hogy ebben az összegben csak a Szeged (5-ös főút) és Makó közötti szakasz van benne, a Makó-országhatár közötti – amelyet legutóbb ppp-beruházásban terveztek megvalósítani – szakasz költségei a kiadásokat akár 200 milliárd közelébe vihetik.

A metrópénz nagy részét elköltik addig

Az állomásszerkezetek többsége több mint ötven, némelyik 80-90 százalékos, míg az alagút közel 40 százalékos készültségű 2010 nyarán – válaszolta az Index kérdésére a DBR. A beruházó cég válasza szerint "az ütemtervek összehangolása most van folyamatban", ami lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak még mindig nincsenek konkrét dátumai (ha lenne ütemterv, akkor fennállna a kötbérezés veszélye).

Ütemterv hiányában a DBR csak becslést tudott adni a költségvetésről. Eszerint "2010 év közepére hozzávetőleg 300 milliárd (azaz szinte a teljes első szakasz) lesz kifizetve". A DBR szerint több mint 90 százalékos készültségű lesz az első szakasz, ám az állomásszerkezet készültségi fokozata nem teljesen mérvadó, azt még belsőépítészeti és egyéb munkák követik.

A beruházást ismerő, neve elhallgatását kérő szakértő szerint korántsem lesz ilyen állapotban a metróépítés 2010-ben. "Szerintem a Fővám tér-probléma nagyjából akkortájt fog lezárulni és elkészül az állomás. Ha a fúrópajzsot át is viszik, a Keletit még nem fogja addigra elérni" – válaszolt kérdésünkre.

Több olyan kisebb, uniós támogatással megvalósítani tervezett 10-15 milliárdos összköltségvetésű gyorsútfejlesztési program is van, amelyet idén terveznek elkezdeni, és 2010-ben befejezni, így a leállítható beruházások közé tartoznak. Ilyen a leendő M9-es egy újabb, az 51-es és az 54-es főutat összekötő szakaszának a megépítése, a 86-os főút (leendő M86-os) Szombathely és Vát közötti szakasza, a 8-as főút (leendő M8-as) Márkó és Ajka, valamint Ajka és megyehatár közötti szakaszai, a 4-es főút (leendő M4-es) kisújszállási és szolnoki elkerülője.

Ugyancsak a 2010-ben még folyó beruházások között van a 4-es főút Szolnok és Püspökladány között 2x2 sávosra szélesítése, az M30-as és a 26-os főút között a miskolci északi elkerülő megépítése, valamint a 71-es főút (leendő M8-as) egy rövidebb szakasza. Az M2-est Budapest és Vác között szélesítenék 2010-től, és a dunaújvárosi híd átadásakor 2010-re ígérték azt is, hogy elkezdik a várost Kecskeméttel összekötő, a majdani M8-M4 részét képező gyorsút építését.

Távlatiak

Az uniós támogatásból elkezdődő gyorsútépítések mellett a következő években a már említett autópálya-törvény értelmében több, költségvetési pénzből megvalósuló, vagy ppp-s sztrádafejlesztés is elindulna a következő években. Várhatóan jövőre kezdődik az M3-as Nyírhegyáza és Vásárosnamény közötti szakaszának építése, amelyet így akár le is állíthatnak 2010-ben. Akárcsak a Mátészalkáról a csengersimai határátkelőhöz vezető M49-esét, vagy a Vásárosnaményt Záhonnyal összekötő M300-asét.

Ugyancsak a 2010-ben még – pontosabban már, akkorra tervezik a kivitelezés kezdetét – épülő autópályák közé tartozik a Kecskemét és Békéscsaba közötti M44-es első, Tiszakürt és Kondoros közötti szakasza. A sztrádatörvényben szerepel még emellett – határidő megjelölése nélkül – az M4-es gyorsforgalmi út a most meglévő – Vecsést és Üllőt elkerülő – szakasztól egy szolnoki északi elkerülőn át Berettyóújfaluig, az M35 és az M4 összekötése Debrecen és Berettyóújfalu között, valamint annak továbbvezetése az országhatárig, az M86-as Szombathely és Csorna közötti szakasza, továbbá az M10-es gyorsút Budapest és Dorog között (ez utóbbi építésének elkezdését a még gazdasági és közlekedési tárca korábban 2010-re ígérte).

Épül az M0-ás az M3-as és a 2/A között

Az állami sztrádaépítő, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. honlapján az előkészítés alatt álló programok között szerepel az M0-s nyugati szektorának, a 10-es főút és az M1-es út közötti szakasznak a megépítése is, bár ennek a 2015-re tervezett szakasznak valószínűleg az építése sem kezdődik meg addig (a hivatalos tervekben 2010-es vagy 2011-es indítással számolnak).

Ugyanakkor a jelenlegi ütemezés szerint már be is fog fejeződni az esetleges kormányváltás idejére az M6/M60-as építése, mivel a Dunaújváros-Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszoknak 2010. március 31-re kell elkészülniük, valamint a fővárosi elkerülőt Gödöllővel összekötő M31-esé, amit 2010 májusában kell átadni. Az M6-os Bóly és horvát határ közötti megépítésének jelenleg nincs határideje, így nem lehet megmondani, hogy azt érintené-e a leállítás.

Nemcsak sztrádák épülnek

Noha Orbán a négyes metró mellett csak az autópálya-építéseket emlegette, több olyan nagyberuházás van az uniós projektek között, amely költségvetése meghaladja egy-egy olcsóbb útépítését, így akár azok felülvizsgálata is indokolt lehet. A közlekedési programokon belül maradva: kiütheti a biztosítékot egy kormányváltás után a Budapest-Lőkösháza vasútfejlesztési program 118,8 milliárd forintja, a Szolnok-Debrecen vasútvonal korszerűsítésének 216 milliárdja, a Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár vonal átépítésének 117 milliárdja is. Ehhez képest a Budapest-Esztergom vonal 34 milliárdja már aprópénznek számít.

Második vágány épül Békéscsaba felé

De az olcsóbb sztrádaprogramoknál több pénzt visz el a városi tömegközlekedés fejlesztésének nagy része is. A budapesti négyes metró összeköltségvetése a legutóbbi fejlesztési ügynökségi adatok szerint 288,7 milliárd forint – a metróépítésről részletesen a keretesben –, de 44 milliárdot vinne el a fővárosi 1-es és 3-as villamosok fejlesztése, 37 milliárdot a miskolci, 30-at a szegedi, 17,5 milliárdot a debreceni villamosprogram is. Mivel ezen programok mindegyike 50 millió eurónál többe kerül, brüsszeli döntés után indíthatók, ezért biztosan nem fognak befejeződni 2010-re.

Bazilika, múzeum, gyógyfürdő

A közlekedésfejlesztés mellett európai uniós támogatással több tucat olyan nagyberuházás indul még el kiemelt projektként, amely költségvetése tízmilliárdos nagyságrendű, így szintén kitüntetett figyelemre tarthat számot 2010-ben. Ilyen a Zeneakadémia évek óta húzódó, többször elhatározott, majd mindig elhalasztott korszerűsítése, amely tízmilliárdos beruházás lesz, valamint a budavári palota fejlesztése, amelynek teljes költségvetése elérheti a 23 milliárd forintot.

A budavári palota fejlesztése elérheti a 23 milliárd forintot

A nagyobb értékű kiemelt projektek között szerepel még a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, ott egy látogató- és turisztikai központ létrehozása, a hajdúszoboszlói gyógyhely fejlesztése a város egészségturisztikai kínálatának szélesítésével, egy szegedi víziparadicsom létesítése, továbbá az esztergomi bazilika pincerendszerének megóvása és idegenforgalmi hasznosítása, vagy a monostori erőd kulturális és turisztikai központtá alakítása. A büki gyógyfürdő fejlesztése vagy a záhonyi logisztikai projekt szintén fennakadhat a 2010-es szűrőn.