Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Tán strucchúst sütsz, kis szűcs?

2004.08.01. 18:40
Tudta, hogy Magyarországon közel félezren tenyésztik az afrikai szárnyast? Vagy hogy a struccok agya kisebb, mint a szemük? Vagy hogy a tenyésztőknek több érdekvédelmi szervezetük is van? Meglátogattunk egy struccfarmot, és kiderítettük azt is, hogyan lesz az afrikai szárnyasból pulyka.
Nincs középréteg - vallja be szemérmesen Popper Antal strucctenyésztő, mintegy magyarázva, hogy miért nem veszik elegen a kiskereskedelmi áron kilónként közel négyezer forintos srucchúst. Persze a tenyésztő ennél jóval olcsóbban, nagyjából kétezer forintért tudja értékesíteni az élőállat húsának kilóját, de a vágóhídi és kereskedelmi költségek után már jóval többe kerül egy valamire való srtuccfilé. Persze azok az amatőrök, akik beérik a madár kevésbé nemes részeivel (például a steakkel vagy a ragúhússal) már két-háromezer forintból megúszhatják a vásárlást.

Eurostrucc

Tekintse meg képeinket!
Popper úr meglep, hiszen valójában a gumicsizmás csirketenyésztő archetípusának némileg módosult változatára számítottam, ehelyett egy fiatalos, jól öltözött, nyilvánvalóan világot látott emberrel szorítottam kezet az egyik Örs Vezér téri benzinkútnál. Beugrottunk a terepjáróba és elindultunk a farm felé.

Út közben elmeséli, hogy tíz éve hozták be az első futómadarat tenyésztési célból Magyarországra, ő maga nyolc éve foglalkozik struccokkal. Manapság már közel ötszáz tenyésztő van országszerte, ám ezek közül csak mintegy húsznak van jelentős madárállománya, összességében közel nyolcezer szárnyas rohangál a magyar rónán.

Érdekvédelmi szervezetük is van, Strucctenyésztők Egyesülete néven, melynek fő célja, hogy elfogadtassa ezt az állatfajt a magyar közönséggel. Számos utalást találtam az interneten az ígéretes nevű Eurostrucc szövetségről is, ám Popper Antal kijózanít, az nem komoly szervezet.

Strucc-család

Munkájuk persze akad bőven, hiszen egyenlőre a magyar piac még nem tűnik túlságosan felkészültnek arra, hogy struccgulyással készüljön a szombati ebédre, a vállalkozó kedvű nyugati piacokat meg elözönlik az olcsó, ám esetenként kevésbé jó minőségű dél-afrikai húsok. Ráadásul Popper úr állítása szerint a magyar vágóhidaktól olyan minőségi előírásokat követelnek meg, amilyeneknek az uniós feldolgozóüzemek nem, vagy csak kevéssé felelnek meg.

Megérkezünk a Maglód melletti farmra, ahol összesen több mint száz strucc ácsorog, egy karámban két tojóra jut egy kakas. Mindenesetre Popper Antal szerint a tenyésztés szempontjából ez a legegészségesebb elosztás. Nem zavarja őket a hidegebb klíma, még Kanadában is tenyésztik őket. A természetben a kakas meg a tojó együtt kotlanak, Maglódon azonban más a rendszer: a tojás megy a házi készítésű keltetőbe, melyben folyamatosan 36,4 Celsius fok van, ami állítólag optimális.

Egy lelkiismeretes tojó az áprilistól augusztus végéig tartó időszakban nagyjából negyven tojást rak le, ebből húsz-harminc életképes strucc hozható össze. Már persze ha nem lesz belőlük rántotta, és mivel adagra akkora, mint huszonöt tyúktojás, egy nyolctagú család is jóllakhat belőle, vagy elkészíthetjük tükörtojásnak is, csak megfelelő serpenyőt kell barkácsolnunk hozzá.

Szuicid állatok

A születés utáni első két-három hónap kritikus egy strucc szempontjából, ebben az időszakban bármibe belepusztulhatnak. Előfordul, hogy "pulyka" lesz belőlük - világít rá Popper Antal a metamorfózis egyszerűségére, hiszen még a felnőtt állatoknak is csak akkora a tüdejük, mint egy jégkorong, ha pedig kiskorukban megfáznak, nem nőnek meg rendesen. Persze gondos nevelés mellett jó esélyük van a felnőtt kor megélésére, a zene például állítólag nyugtató hatással van rájuk. Na persze nem mindegy, hogy mit hallgatnak, ám tenyésztőjük szerint a lírai dallamok kifejezetten elringatják a szenzitív állatokat.

Ha túlélik az első időszakot, már nincs sok gond velük, naponta kétszer esznek, isznak, ám ideggyengeségük mit sem változik. Egy struccot például nem lehet csak úgy "A" pontból "B" pontba cibálni, fokozatosan fel kell készíteni őket a változásokra, ráadásul a legrosszabb, amit tehetünk egy struccal az az, ha szeparáljuk a többiektől. Ugyanakkor ezeket a madarakat jól fejlett szuicid hajlammal is megáldotta teremtőjük, ha magányosnak érzik magukat akkor még az életük árán is távol tartják magukat az ételtől. Ugyanez a helyzet, ha túl sokat zárnak össze belőlük.

Nem hülye, csak optimista

Végignézegetjük az állatokat, a híreszteléseknek megfelelően valóban nem tűnnek túlságosan intellektuális társaságnak, ami nem meglepő annak fényében, hogy agyuk kisebb, mint a szemük (tisztázzuk: nincs kifejezetten nagy szemük). Vendéglátóm ugyan igyekszik biztosítani engem afelől, hogy azért annyira nem buták, ám ez némiképp megdőlni látszik, amikor az egyik tojó ételnek néz egy kődarabot, felkapja, majd zavartan visszaköpi amikor rájön, hogy ez bizony nem finom. Ez még megbocsátható lenne, ám a kakas, miután végignézte a jelenetet szintén bepróbálkozik a kaviccsal. Rendben, neki is meg kellett próbálnia, ám miután a kőzet ismételten visszahullt, a tojó csillogó szemmel vetette rá magát az újra tápláléknak nézett kődarabra. És ez a jelenet legalább hatszor megismétlődött fél percen belül.

Furcsa szokások

Oldalra pillantok, és abban a szerencsében lett részem, hogy láthattam életem egyik legundorítóbb látványát. Az egyik strucc nekiállt üríteni, de nem az volt a gusztustalan, ami kijött, hanem ahogy. Nem mennék bele a dolog részletezésbe, de az ürítés kísérőjeként a madár kloákájából kivágódott egy fél méter hosszú, a kígyó és az alien beteges házasságából született rózsaszín izére emlékeztető belső szerv, ami a dolog végeztével szépen visszaliftezett a strucc intim szférájába. Zavartan oldalra nézek, ez biztos egy beteg állat, ám a tenyésztők büszke tekintetéből kiderül, hogy ezek bizony így szarnak.

A felnőtt állat súlya eléri a száz kilót. Mivel futómadarakról van szó, gasztronómiai szempontból csak a lábuk érdekes, az azonban 17 különféle részre bontható, legértékesebb a filéje, ami minőségben a bélszínnel egyenértékű. Sőt, nemcsak finom, egészséges is, hiszen a húsukban alig van zsír, koleszterin, gyakorlatilag a halak és a rákok után a strucc a legegészségesebb.

A vágás után harminc kiló tiszta hús marad a struccból, nem számítva persze olyan szerveket, mint az egykilós szív meg a máj. Vagy ott van például a nyak, amiből nyilván igazán látványos struccnyakleves készíthető, képzeljük csak el, amint apuka kiveszi a méteres testrészt a lábasból, és akkurátusan körberágicsálja.

Disznólobbi

Ha figyelembe vesszük a befektetett költségeket és a várható bevételt, kiderült, hogy Magyarországon egyelőre nem nagy biznisz struccot tenyészteni, és Popper Antal felesége szerint ez mindaddig így lesz, amíg nem differenciálódik a piac tenyésztőkre és azokra, akik a későbbiekben felnevelik az állatokat.

Mivel azonban a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag mindent házon belül kell megoldani, sok a munka, és kevés a haszon. Ezen kívül komoly akadályt jelent még a baromfi- és a sertéslobbi, melyek Popper Antal szerint minden hatalmukat latba vetve próbálják ennek a nyilván óriási népszerűségre esélyes madárnak az elterjedését megakadályozni.

Strucccsemege

Klikk a képre!
Popper úr búcsúzóul jó másfél kilós struccsteaket nyomott a kezembe. Egyből megfogant bennem a gondolat, ezt bizony teszt alá kell vetnünk. Bár a cikkleadási kényszer hatására az ajánlott hét-tíz napos pácolás helyett mindössze másfél órás villámpácban puhítottuk a húst (amivel nyilván kivívjuk a struccszakácsok megvetését és utálatát) az eredmény mindenképpen meglepő volt.

Mert hiába mondják a lelkes tenyésztők, hogy a filé egyes részei olyanok, mint a legfinomabb bélszín, na de hát azt azért mégis nehéz elhinni, hogy egy zsírtalan szárnyasnak az íze vetekedhet egy büszke marháéval. Pedig de. Tényleg finom.