Csak jövőre nyílik a struccvágóhíd

2004.06.23. 08:07
Az EU-konform vágóhíd hiánya okozta bizonytalan helyzet 20-70 százalékos árcsökkenést okozott a struccpiacon Magyarországon, holott a gazdák több tízezer madarat szállíthatnának a nyugati országokba évente.
A várakozásokkal szemben nem nyílik meg idén nyáron Tabon a struccvágóhíd - tudtuk meg Rédai Illéstől, a majdan 110 gazdát tömörítő Strucc-Rédai Kft. ügyvezető igazgatójától. A tabi vágóhíd engedélyeztetése hosszú hónapok óta húzódik, mivel a Kaposvári Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Rédai szerint nem volt hajlandó együttműködni a vágóhíd beruházójával és tervezőjével. Miután a földművelésügyi tárca jóváhagyta a kaposvári hivatallal szemben tett fellebbezést, áthelyezte az ügyet a Tolna megyei hivatalhoz, ahol az engedélyeztetés most újrakezdődik - közölte az ügyvezető.

A naponta körülbelül 60 madár feldolgozására tervezett vágóhíd így legkorábban 2005-ben nyílhat meg, mivel a társaság saját forráson túl uniós támogatást is igénybe kíván venni a 600 milliós projekt finanszírozásához. Az építkezés elhúzódása azonban milliárdos nagyságrendű kárt okozott a vágóhíd megnyitására várakozó gazdáknak: a strucctartók vágásra alkalmas állománya ugyanis naponta 4,5 vagon takarmányt pusztít el. Rédai ez okból kártérítési eljárást kezdeményez a kaposvári hivatallal szemben.

Túl kicsi

Jelenleg mindössze egy vágóhíd rendelkezik az Európai Unió engedélyével, és ez a - Kukori Kft.-hez tartozó - üzem is kis kapacitású, csak a környékbeli állatok levágására alkalmas - tudta meg a napilap Rédaitól. A vállalkozó hozzátette, hogy az exportigény és az országban felhalmozódott vágóállat-mennyiség kezeléséhez legalább négy vágóhídra lenne szükség Magyarországon, már csak azért is, mert a strucc nem szállítható hosszú távon. Jelenleg az országban Rédai szerint közel 12 ezer állat vár vágásra. Az állomány a sokszorosára nőhetne jövőre, azonban a bizonytalan helyzet miatt a gazdák idén alig keltetnek. Az állatállomány tehát éppen akkor lesz mélyponton, amikor megkezdődhetne a nagyipari vágás - vélekedik Harmat Imre, az Eurostrucc Kft. ügyvezető igazgatója.

A helyzet kilátástalanságát jelzik az elmúlt időszak ármozgásai is: a napos csibe ára több mint 20, a vágóállat kilójának ára 30, a tenyésztojás ára pedig 70 százalékkal csökkent a tavalyi szinthez képest. A boltokban kapható strucchús szintén olcsóbb lett: a tavalyi 3500 forintos kilogrammonkénti ár 2000 forintig csökkent. A strucchús iránti külpiaci kereslet ugyanakkor több tízezer állatot venne fel évente, amennyiben Magyarország rendelkezne EU-konform vágóhíddal. A tabi üzem megnyitásában bízó gazdák így egy 40 ezer darabos megrendeléstől estek el idén, de az Eurostrucc Kft. is már most, előkészületek nélkül havonta ezer állat bőrét és húsát szállíthatná nyugati országokba. A jelentős exportigény a szarvasmarha-ágazat problémáján is enyhíthetne, mivel a tejelő marhák tartására való eszközök nagy része a strucctartásra is alkalmas, a struccra pedig nincs uniós kvóta.