Ambrus
-7 °C
3 °C

Az EU-ban a strucc csábító jövedelemforrás

2005.05.12. 09:41
Jó időre biztos felvevőpiaccal számolhatnak a magyarországi strucctartó gazdák, az EU-konform feldolgozás beindulása százakat csábíthat át a következő években a futómadár-piacra, ahol egy vágóállat 25 ezer forint nyereséget is hozhat.

Noha a valódi struccpiac csak egy év múlva alakulhat ki Magyarországon és a szomszédos országokban, a majdani tömeges termelésnek már ma is vannak jelei. A pélyi vágóhíd októberi megnyílása óta van lehetőség a strucchús uniós előírásoknak is megfelelő feldolgozására Magyarországon, ami az exportorientált piac első feltétele volt.

Egy 100-200 hízót számláló struccállomány már tisztes megélhetést biztosíthat, egy madár után ugyanis átlagosan 25 ezer forint nyereségre lehet számítani, ami egyedülálló a magyar agráriumban - mondta a Napi Gazdaságnak Harmat Imre, az Eurostrucc Rt. vezérigazgatója.

Hízlalás mellett döntenek

A tapasztalatok szerint a legtöbb gazda a hizlalás mellett dönt, kevesen vállalkoznak tenyésztésre, mivel a húsból és bőrből származó biztos bevételhez képest kiszámíthatatlan, hogy mikor tojnak a madarak, mikor lehet értékesíteni a csibéket. Az idén mintegy száz termelő csatlakozhat a már meglévő strucctartókhoz, akik körülbelül négyszázan lehetnek - tájékoztatott Harmat Imre. A strucctartás kedvező piaci lehetőségeket kínál a tönkrement tejtermelők és szarvasmarhatartók számára, így közülük sokan választják most a futómadarakat, amelyeknek a szarvasmarha- vagy sertéstartáshoz használt infrastruktúra teljesen megfelel, tehát ilyen esetben annyi kezdőtőkére van csak szükség, amennyiből megvásárolhatók a csibék és a tápanyag.

Egy struccfarm indításának finanszírozási szükséglete madaranként 33-35 ezer forint: a csibe 13-15 ezer forintba kerül és a vágósúly eléréséig nagyjából 20 ezer forintnyi takarmányt fogyaszt. Egy százpéldányos állománnyal induló farm esetében tehát 3,3-3,5 millió forinttal kell számolni, a takarmányra jutó 2 millió forint nagy részét ugyanakkor csak a hizlalás utolsó fázisában kell kiadni, mivel a madarak nem esznek sokat tíz hónapos korukig.

Felszökött a csibék ára

Az Eurostrucc indította rendszer keretében - a kiadott csibéket hízósúlyban garantáltan visszaveszi a társaság és értékesíti is a feldolgozást követően - a takarmánynak csupán 60 százalékát kell előre fizetni, a fennmaradó 40 százalékot elég a hízóállat átadása után. A fokozódó érdeklődés megmutatkozik a csibék árában is, ami most már megközelíti és a következő hónapokban eléri a reálisnak tartott, darabonkénti 14-15 ezer forintot. A vágás megindulása miatt ma tízszer annyi csibét keresnek, mint egy éve, az igényt eddig ráadásul importból voltak kénytelenek teljesíteni a tenyésztők, mivel a madarak az idén másfél hónappal a szokásosnál később, csak április közepén kezdtek el tojni.

Összesen várhatóan 10 ezer csibét adnak el a tavaszi és a kora nyári időszakban, ennek fele Romániába és a délvidékre kerül. Ezekből jövő tavasszal lesznek vágósúlyban lévő madarak, így csak akkor indulhat majd be a piac. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy még így sem lesznek képesek minden keresletet teljesíteni, mivel már most is havi ezer példány értékesítésére szerződhetne az Eurostrucc, miközben 200-300-at tudnak teljesíteni.

550 forint per kiló

A vágóállat kilogrammonként élősúlyban 500-550 forintért adható el, ez az ár valószínűleg nem emelkedik majd, mivel a hús és a bőr világpiaci ára több éve változatlan. A nyugat-európai és tengerentúli vevők a színhús kilogrammjáért átlagosan 6 eurót fizetnek, emellett egy egyéves példány ép bőréért 60 euró kapható. Vágóhíd híján sok kétéves hízó maradt a strucctartók nyakán, ezek kilogrammjáért legfeljebb 400 forintot adnak, mivel bőrük nem használható fel.