Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Lassan tűnik el a feketemunka

2006.05.19. 08:18
Lassan leáldozik a kontárok és a feketemunka világa az építőiparban, átláthatóbbá válik a tevékenység. Legalábbis erre adnak reményt az építési törvény lépcsőzetesen hatályba lépő módosításai, írta a Világgazdaság.
Lassan leáldozik a kontárok és a feketemunka világa az építőiparban, átláthatóbbá válik a tevékenység - legalábbis erre adnak reményt az építési törvény lépcsőzetesen hatályba lépő módosításai. Májustól is több fontos változás volt, s ezeket követi még néhány - némi rákészülési idő meghagyásával - jövő januárban, írta a Világgazdaság.

Mindez azt is jelenti, hogy az uniós követelmények egyre hangsúlyosabban érvényesülnek, valamint kedvezőbbé válik a környezet a következő EU-s költségvetési időszak folyamán elvileg rendelkezésre álló források fogadására, hasznosítására, jelentette ki Fegyverneky Sándor. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese szerint a 2007-2013 között várható 15 ezer milliárd forintnak mintegy kétharmada az építéshez kapcsolódik, nem kicsi tehát a tét.

Az elnökhelyettes a legfontosabb változások között említette a településrendezési szerződés intézményét, amellyel mostantól élhetnek az egyes önkormányzatok. Eddig gyakran előfordult, hogy a helyhatóság csak akkor adott engedélyt az építőnek, ha az megépít "mellesleg" valamilyen közösségi létesítményt is. A szerződésben legálisan vállalhatja a kivitelező, hogy a saját beruházásával kapcsolatos, illetve ahhoz illeszkedő kiegészítő építéseket is elvégez. Mindez tisztábbá, átláthatóbbá teszi az ügyleteket.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a 20 ezer lakosúnál nagyobb települések környezetében 200 méteres zöld sávot kell hagyni, erre a területre nem szabad építési engedélyt kiadni. Ezek a szabad területek arra is alkalmasak lesznek adott esetben, hogy egy későbbiekben tervezett út vagy vasút vonalát rajtuk keresztül vezessék, megelőzve számos konfliktushelyzetet.

A ma még rendkívül sok panaszra okot adó minőség is javulhat a törvénymódosítás nyomán, jelentette ki az elnökhelyettes. A lehetséges mérnöki műhibákat előzhetik meg az úgynevezett tervellenőrök, akiknek a kiviteli tervet felül kell vizsgálniuk. A gárda felállására jövő januárig adott határidőt a jogszabály. Fokozatosan kiépül egy építésfelügyeleti hálózat is, a jelenlegi 19 fős társaság legalább 200 fősre bővül. Az ellenőrök nemcsak a jogi visszásságokat vizsgálják, hanem azt is, hogy a felhasznált építőanyagok megfelelnek-e az európai normáknak, például a hőszigetelési szabványoknak.

Maga az építkezés folyamata már egy éve nagyobb kontroll alatt van, hiszen a munka megkezdését be kell jelenteni, csakúgy, mint a felelős műszaki vezető nevét, az építő cég adatait. Mindezek bekerülnek az adóhivatal és a munkaügyi felügyelet adatbázisába. Így azonnal ellenőrizhető, hogy az adott cég tisztán alkalmazza-e munkásait, rendben fizeti-e a köztartozásait. Mivel az is kiderül az adatbázisból, hogy aktuálisan hol folynak építkezések az országban, az ellenőrök célzottan és nem találomra kereshetik fel a helyszíneket.

Bár a szigorítások nyomán feltehetően elővigyázatosabban készülnek majd a létesítmények, hiba mindig előfordulhat. A súlyosabb anyagi következmények elhárítását segítheti a szintén januártól kötelező szakmai felelősségbiztosítási rendszer. Európában már régóta bevett szokás, hogy az építő- és tervezőcégek gazdasági önvédelemből biztosítót állítanak maguk mögé.