További Magyar cikkek
A Brüsszelben kiadott jelentés az egész világot átfogó körképet ad a szakszervezeti jogok érvényesítésével kapcsolatos problémákról, elsősorban a szakszervezeti tevékenység miatti elbocsátásokról, a sztrájkjog súlyos korlátozásáról. Foglalkozik továbbá a munkaadók és a munkavállalók közötti alkufolyamat szabályainak a megsértéséről.
Szakszervezeti aktivista védelem nélkül
A közép- és kelet-európai országok többségében tapasztalhatók ezek a jelenségek, amelyek egyes esetekben a szakszervezeti aktivisták elleni súlyos erőszakkal párosulnak. Ez utóbbi Lengyelországban, Oroszországban és Horvátországban a leggyakoribb - állapítja meg a jelentés. Az ICFTU szerint összességében Fehéroroszországban a legrosszabb a helyzet.
A 150 országban 231 tagszervezetet tömörítő ICFTU szerint Európában "bevett gyakorlat" a szakszervezeti aktivisták elbocsátása. A jelentés ehhez kapcsolódóan Csehországot, Magyarországot, Bulgáriát, Horvátországot, Oroszországot és Ukrajnát említi meg név szerint is.
Sztrájkjogot sértő bírósági értelmezés
A dokumentum Magyarországról szóló része szerint az itteni szakszervezetek arról számoltak be, hogy a sztrájktörvény bírósági értelmezése a sztrájkjog megsértéséhez vezetett. A jogszabály törvénytelennek minősíti a munkabeszüntetést olyan esetekben, amikor azt a kollektív szerződés érvényességének ideje alatt hirdették meg a szerződés rendelkezéseinek megváltoztatása érdekében. A gyakorlatban azonban ezt kiterjesztették a szerződés megújításával kapcsolatos sztrájkokra is, amelyek közül hármat is törvénytelennek nyilvánítottak.
Az MSZOSZ tagszervezeteinek körében végzett felmérés olyan esetekre derített fényt, amikor megsértették a gyülekezési szabadságot vagy hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben. Előfordult emellett, hogy szakszervezeti tagokat félemlítettek meg, illetve megsértették a munka törvénykönyvét - áll a jelentésben. Az MSZOSZ arra a megállapításra jutott, hogy - különösen multinacionális, illetve külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében - egyértelműen szükség van a nemzetközi szakszervezeti együttműködésre a munkavállalók jogainak hatékony védelme érdekében.
A munkaadó beavatkozik és korlátoz
A szövetség a szakszervezeti jogok magyarországi megsértésének legjellemzőbb példái között említi, hogy a munkaadók beavatkoznak a szakszervezetek létrehozásába vagy a már működő szakszervezetek tevékenységébe, korlátozzák a kollektív tárgyalásokhoz fűződő jogokat, és információkat tartanak vissza annak érdekében, hogy gátolják a dolgozók érdekeinek hatékony védelmét.
A LIGA arról számolt be, hogy a jogi eljárások elhúzódása - amely egyes esetekben a munkaadók halogató taktikájának tudható be - rontja a szakszervezeti tevékenység hatékonyságát. A magyar tagszervezetek a munkajogi törvények megsértésének példája között megemlítették még a munkaszerződések törvénytelen felbontásának, valamint a heti pihenőnapokra, a munkaidőre és a minimálbérre vonatkozó rendelkezések be nem tartásának eseteit.
A privatizációt tartják bűnösnek
Az ICFTU jelentése szerint általánosságban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai országokban - gyakran megfelelő konzultációk nélkül - végrehajtott privatizációk eredményeként romlott a szakszervezeti jogok tiszteletben tartása. Ehhez az is hozzájárult, hogy a kormányok igyekeznek minél vonzóbbá tenni az országot a külföldi befektetők számára.
Emellett a térségben a nemzetközi pénzügyi szervezetek által kikényszerített gazdaságpolitikák is közvetlen összefüggésben állnak a munkaadóknak kedvező munkajogi törvények meghozatalával és azzal, hogy a vállalatvezetések semmibe veszik a kollektív szerződéseket - állapítja meg az ICFTU éves jelentése.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
