Szakszervezetekbe tömörülnek a pénzügyesek

Új szakszervezetek és üzemi tanácsok létrehozását kezdte el a Bankok, Biztosítók Dolgozóinak Szakszervezete (BBDSZ), s részvételükkel előkészületben van az ágazati párbeszédbizottság létrehozása is, tájékoztatta a Napi Gazdaságot Somodi Krisztina, a BBDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője.

A BBDSZ égisze alatt létrehozott szakszervezetek különlegessége, hogy a helyi érdekképviseletek vezetésében a függetlenség védelme érdekében két egyenrangú vezető foglal helyet, akik közül az egyik nem alkalmazottja a cégnek, s aláírásuk csak együttesen érvényes. Ilyen modell jelenleg csupán a BBDSZ-hez 2003-ban csatlakozott Pénzügyi Szervezeteknél Dolgozók Szabad Szakszervezeténél működik (PSZDSZSZ).

Az ágazati szakszervezet több banknál (MKB, Inter-Európa, Budapest Bank) és biztosítónál (OTP-Garancia) is megjelent már. Somodi Krisztina elmondta, hogy meg akarják változtatni az eddigi, egy cég - egy szakszervezet struktúrát a pénzvilágban. Így olyan bankoknál is megjelennek, amelyeknél már működik valamilyen szakszervezet. A BBDSZ következő tagja egy német tulajdonú bank magyar leányvállalatánál lesz, miután anyavállalati szakszervezete e célból megkereste a BBDSZ-t.

Probléma a pénzintézeti dolgozók érdekvédelme terén, hogy a bankok és biztosítók alig 15 százalékánál jöttek létre üzemi tanácsok, holott azt 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságok esetében kötelező létrehozni. Ezt a dolgozóknak kell megalakítaniuk. Olyan cégek esetében pedig, amelyek az Európai Unió legalább két országában is rendelkeznek érdekeltséggel, úgynevezett európai üzemi tanácsot kell alakítani.

Somodi ugyanakkor úgy véli, hogy van veszélye annak, ha a munkavállalók szakszervezeti segítség nélkül, önállóan hozzák létre az üzemi tanácsot, mivel ilyenkor fennáll az esélye annak, hogy a munkáltató is befolyásolja azt. Az alkalmazottak tömörülése elérheti, hogy a munkavállalókkal kollektív szerződést kössön a pénzintézet, és rendeződjön a pénzintézeteknél tömegjelenségként tapasztalt kifizetetlen túlóráztatás visszássága.

Akad ugyanis olyan hitelintézet, amelynél több száz, míg a banki, biztosítói szektorban vélhetően több ezer dolgozót érint a probléma, s pénzintézetenként akár több száz millió forintra is rúghat a kifizetetlen túlóradíj a BBDSZ szerint.