A száznapos program 160 milliárdos többletkiadást jelent

2002.06.12. 10:56
A kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében a száznapos program 160,3 milliárd forintos többletkiadást jelent a központi költségvetés számára. A legnagyobb tételt a nyugdíjak egyszeri kiegészítése, valamint a közalkalmazotti béremelés jelenti. A Pénzügyminisztérium egyformán megemelte a kiadási és a bevételi oldalt, így a hiány változatlan maradt és nem kell pótköltségvetést benyújtani.
Hosszas előkészítő munka után napvilágot látott a száznapos program végrehajtásának költségkalkulációja, kedden ugyanis az Országgyűlés elé került a 2001-2002-es költségvetési törvényt módosító javaslat. Ennek értelmében a központi költségvetés kiadási főösszege a 2002-es költségvetési évben 4806,4 milliárd, a bevételi 4320,3 milliárd forintra, a hiány pedig 486,1 milliárd forintra rúg. A még hatályos törvény a büdzsé bevételét 4070,2 milliárd, kiadását 4556,2 milliárd, hiányát pedig 486,0 milliárd forintban állapította meg.

Kisebb többlettel számolnak

A társadalombiztosítási alapok hiánya 2002-ben változatlanul 17,2 milliárd forint marad. A hiány itt teljesen az egészségügyi alapnál keletkezik, a nyugdíjalap ugyanis a szabályozás értelmében mindig nullszaldós. A jelek szerint a pénzügyi kormányzat saját idei mozgásterét növeli, amikor a korábbinál kevesebb többletbevételt vesz figyelembe a nyugdíjalapnál. Az átadás-átvétel az eredeti előirányzathoz képest még 133 milliárd forint idei többletbevétellel kalkulált, míg a mostani módosítás csupán 69,4 milliárdot tüntet fel. Minden jel szerint az év végére megjelenik a hiányzó 60-65 milliárd forint. Ezt az összeget pedig, mivel decemberben a központi költségvetésben marad, a kormányzat saját belátása szerint költheti majd el.

A módosított előirányzat szerint az egészségügyi alap bevételei és kiadásai egyaránt 104,5 milliárd forinttal növekednek, míg a nyugdíjbiztosításé 46,1 milliárd forinttal. Az egészségügyi alap kiadásainak növelésénél több területre is a korábbinál jóval több pénz jutott. A fontosabb területek közül a gyógyszerkassza nagysága erre az évre 46,0 milliárd forinttal nőtt, míg a fekvőbeteg-szakellátás újabb 31,1 milliárd forinthoz jutott, a fogászati ellátásra pedig 4,1 milliárd forintot ad a kormányzat. A nyugdíjbiztosítást az egyszeri nyugdíj-kiegészítés terheli, ennek költségét közvetlenül a költségvetés fedezi.

Nem kell pótköltségvetés

A jelek szerint a Pénzügyminisztérium a gyorsaságot részesítette előnyben, amikor a kiadási és a bevételi főösszeget azonos értékkel növelte meg. A hiány változatlanul hagyása mellett ugyanis elkerülhető, hogy a kormányzat pótköltségvetést nyújtson be. Ezzel a megoldással a száznapos programhoz szükséges módosításokat még a nyári ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés, a változtatások pedig a tervezett időpontokban életbe léphetnek. Az viszont, hogy a jelenlegi folyamatok és a most benyújtott változtatások eredményeként az év végéig hogyan alakulnak a bevételek és a kiadások, már további intenzív és időigényes analízist igényel.

Hatvanmilliárd nyugdíjemelésre

A most benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint a száznapos program nettó költségvetési hatása 160,3 milliárd forint. A legnagyobb tételt a nyugdíjak egyszeri 19 ezer forintos kiegészítése jelenti, ennek idei hatása 59,9 milliárd forint. A közalkalmazotti béremelés mintegy 92 milliárd forintos többletkiadást jelent a büdzsé számára. A munkáltatói és egyéni járulékok, valamint az szja-bevétel viszont 53,3 milliárd forint többletbevételhez juttatja az államháztartást, így a nettó kiadás csupán 48,7 milliárd forint lesz. A többi tétel közül a nagyobbak közé a minimálbér adómentessége, valamint az egyhavi többlet-családipótlék tartozik, az előbbi 39,0 milliárd, az utóbbi pedig 11,0 milliárd forint pluszkiadást jelent a központi költségvetés számára.