Hiába aspirál Románia a pálinka nevére

2002.11.26. 09:30
Nincs valós veszélye annak, hogy Magyarország mellett Románia is értékesíthessen majd az unióban pálinka márkanéven valódi gyümölcsből készített párlatot, bár a románok is árusítanak "palinca" nevű égetett szeszes italt. Az EU - ugyan még nem hivatalosan - hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon kívül csak Ausztriában lehessen használni a pálinka nevet a tisztán gyümölcsből készült szeszekre.
Románia EU-főtárgyalója, Vasile Puscas a román sajtó szerint arra figyelmeztetett, hogy a magyarok meg akarják szerezni a pálinka monopóliumát. Románia kéri majd több hagyományos román termék védelmét, de ezek listáját csak decemberben hozzák nyilvánosságra, s egyes szakértők szerint nem kizárt a román "palinca" felbukkanása ebben a sorban.

Románia nem jelezte, hogy pálinkát termel

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) a Napi Gazdaság érdeklődésére arra hívták fel a figyelmet, hogy a viszonylag csekély osztrák és román pálinkatermelés nem befolyásolná Magyarország pozícióját. Annyi biztos, hogy Románia eddig nem jelezte az EU-nak, hogy pálinkát termel. Erre akkor lett volna lehetőség, amikor az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarországnak bizonyítania kellett: más tagjelölt országban nem készül pálinka.

Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a pálinka márkanév alatt csak magyar termékeket lehessen értékesíteni, de az igaz, hogy az erdélyi területeken - sőt Bánátban is - komoly hagyományai vannak a házi pálinkafőzésnek - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Rt. vezérigazgatója. Romániában a kulturális hagyományok ellenére kevés pálinka van kereskedelmi forgalomban, a házi pálinkafőzés azonban jelentős.

Ausztriában is lesz pálinka

Idén július 1-jétől csak azt a szeszes italt lehet Magyarországon pálinka néven forgalomba hozni, amely 100 százalékban gyümölcs alapanyagból készül. A határidő előtt szintén pálinka néven forgalmazott, finomszeszből, aroma felhasználásával készülő kommersz termékek neve - bár összetételük nem változott - ma már "szeszes ital". A szigorítás komoly lépés abba az irányba, hogy a pálinka márkanevet csak a magyar termékekre lehessen majd használni az EU-ban.

Az unió ugyanakkor - noha még nem hivatalosan - közölte, hogy a pálinka név Magyarország mellett az Ausztriában teljes mértékben gyümölcsből készített párlatokra is alkalmazható lesz, figyelemmel arra, hogy az osztrákoknál egyes területeken használják a barackpálinka elnevezést - mondták a Napi Gazdaságnak az agrártárcánál.

Magyarországon egy fő átlagban évi 3,1 hektoliterfokos (egy hektoliterfok 1 liter 100 százalékos alkoholtartalmú italnak felel meg) szeszes italt gurít le a torkán: az összes, 31 millió hektoliterfokos éves fogyasztás 18 százalékát teszi ki a tisztán gyümölcsből készült pálinka - magyarázta a lapnak Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) igazgatója. Hozzátette, hogy ebből körülbelül félmillió hektoliterfokot értékesítenek az üzletekben, mintegy 5 millió hektoliterfok pálinka pedig bérfőzéssel, házaknál készül, és nem kerül kereskedelmi forgalomba.