Ami késik, nem múlik
A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 6,1 százalékkal, ezen belül a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési területen 0,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés 1 százalék alatti szerény bérnövekedésében a 13. havi illetmények kifizetésének egységesítésére hozott intézkedések játszottak szerepet.
A korábban decemberben is adható plusz havi juttatás kifizetése 2004-től csak a következő év januárjának közepén történik meg. Emiatt 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint húsz százalékkal volt alacsonyabb a 2003. decemberinél. (A kifizetések átütemezése miatt a 2005. januári bruttó átlagkeresetek azonban várhatóan ugyanilyen mértékben növekednek.)
Nyerő a pénzügy
A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (324 200 forint), ezt követte a vegyipar (196 ezer forint), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (192 500 forint), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (184 500 forint). A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók voltak, ahol az átlagkeresetek alig haladták meg a nemzetgazdasági átlag felét.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlag hatvan–hetven százalékát keresték.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 800 forint volt január–decemberben (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 70 200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 121 300 forint), ez 5,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 153 000 forint volt, hét százalékkal több az előző év azonos időszakinál. Január–decemberi középárfolyamon számítva ez 608 eurónak felelt meg. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004-ben munkavállalónként átlagosan 4,8 százalék volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
