Mária
-7 °C
3 °C

Milliárdokat kaszál az állam a Szigeten

2006.06.07. 17:18
Tavaly 6,3 milliárd forintot költöttünk a Sziget Fesztivál miatt. Az összeg több mint fele erősíti a nemzeti összterméket, az állam pedig közvetlenül 1,3 milliárdot nyer az adókból. Ha a korábbi trendek folytatódnak, két év múlva már nyolcmilliárd forint lehet az összköltés, s ebből minden negyedik forintot a Szigeten kívül költenek el a látogatók. A tavalyi 25 után az idén húsz százalékkal emelik a napijegy árát. A belépő 6000 forintba kerül, másfélszer annyiba, mint két éve.

111 millió forint. Ennyi volt tavaly az állami támogatás az akkor 1,85 milliárd körüli, ma már 2 milliárd feletti büdzsével rendelkező Sziget Fesztiválon. Az arányokból látszik, a Sziget képes akár egyetlen költségvetési forint nélkül is boldogulni. "És nem is az volt a célunk, hogy nagyobb állami támogatásért lobbizunk" - mondta el Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója annak a megrendelésükre elkészített KPMG-elemzésnek a bemutatóján, amely a fesztivál makrogazdasági hatásait volt hivatott felmérni.

Azt ugyanakkor kiemelte: a 111 millióból mindössze 3 millió forint a pályázati pénz, "és ez fájt". A fő szervező úgy véli, a Sziget kiszorult az állami pályázatokból, noha - sokszor éppen ellene fordított - nagysága a legtipikusabb turizmust is vonzó hazai kulturális rendezvénnyé teszi. Számos, üzletileg önmagában nem vállalható programmal: Gerendai az állami támogatás sorsáról elmondta, ezek a pénzek egyebek között a prenvenciós programoknak helyet adó civil szigetbe, a klasszikus zenei, a tánc- és színházprogramokba folynak, ám a szervezők minden állami forinthoz több mint kettőt tesznek hozzá életben tartásukhoz.

Termel a Sziget

Pedig a Szigeten az állam is nyer. Miközben az elemzést készítő Kali Zoltán, a KPMG utazás-, szabadidő- és turizmusszakcsoportjának vezetője hangsúlyozta, a számszerűsíthető gazdasági hatások mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai előnyt is jelent az országnak a fesztivál. Az általa generált kereslet hozzájárul Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségének növeléséhez, és maguk a számok is önmagukért beszélnek. A rendezvény milliárdos nagyságrendben járul hozzá mind a nemzeti össztermékhez, mind az állami adóbevételekhez. Természetesen ezen hatások a teljes GDP-hez vagy az összes adóbevételhez képest elenyészőek, de a számok önmagukban mégis impozánsak: a tavalyi, mintegy 22 ezer milliárd forintos GDP-hez 3,3 milliárd forinttal járult hozzá a fesztivál.

A Sziget 2005 közvetett gazdasági hatása nemzetgazdasági szinten
Megnevezés millió forint
összes kiadás 6296
keletkezett bruttó hazai termék (GDP hozzájárulás) 3273
összes munkajövedelem 1862
Adók
áfabevétel 648
jövedéki adó bevétel 263
szja-bevétel 384
Adóbevétel összesen 1295
Forrás: KPMG

A közvetlenül a Szigethez köthető adóbevétel 1,3 milliárd forint volt. Vizsgálták azt is, hogyan alakulhatnak a makrogazdasági hatások a következő években. A KPMG becslése szerint - az adózási rendszert, a jogszabályokat és a látogatói napok számát változatlannak feltételezve - 2008-ra a fesztivál által generált adóbevételek elérik az 1,4 milliárd, a GDP-hozzájárulás a 3,545 milliárd, a látogatók összköltése pedig a 6,819 milliárd forintot. Ha a korábbi évek növekedési tendenciája - a látogatószámot és a költéseket tekintve - folytatódik, az összköltés akár 7,9 milliárd forintra nőhet.


Kattintson a nagyításhoz!

Sokat költenek

A számításokat a tavalyi fesztiválon a látogatók pénzköltésére vonatkozó felmérések eredményeire alapozták. A tanulmányból kiderül, hogy a fesztivál látogatói összesen 6,3 milliárd forintot költöttek el, a legtöbbet élelmiszerre és a belépőkre. A költések háromnegyede, 4,78 milliárd forint (76 százalék) a Sziget területén belül, másfél milliárd forint pedig a Szigeten kívül realizálódott. A külföldiek esetében a költésbe nem számolták bele az ideutazás költségét, de még így is lényegesen többet költenek, mint a magyar látogatók: míg az összes látogatónak csak a 19 százaléka volt külföldi, a 6,3 milliárd forint 37 százaléka az ő pénztárcájukat vékonyította.


Kattintson a nagyításhoz!

Ezzel a Szigetre látogató külföldiek ráadásul előzik az átlagos turistákat. A KSH adatai szerint egy külföldi átlagosan 51 550 forintot költött Magyarországon 2004-ben, míg a szigetesek tavaly 67 550 forintot. Igaz, tovább is maradnak, mint az átlagturista, de tovább annál is, mint ameddig a fesztivál tart. A rendezvényt megelőzően átlagosan 1,7, azt követően 1,8 napot töltöttek Magyarországon.

Két év, ötvenszázalékos áremelés

Jegybevétel, a vendéglátásból származó bevétel, szponzorpénzek, állami támogatás - e négy részből tevődik össze a Sziget újabb jelentős ugrással az idén 2,25 milliárdra növekvő tervezett büdzséje. Az utóbbi három stagnál, illetve a korábbinál kisebb mértékben emelkedik - mondta el az Indexnek Takács Gábor, a Sziget Kft. másik ügyvezetője. A szponzori bevételek a fesztivál történetének első tíz évében ugrásszerűen növekedtek a látógatószámmal együtt. Ma azonban már fizikailag is csúcsra jár a nézőszám, azaz nem lehet érdemi elérés-növekedést ígérni.

Statisztikai adatok 1993-2006
Melyik Év Látogatók száma mindösszesen Elővételeshetijegyek között a külföldiek %-os aránya Összköltségvetés (millió Ft) Hetijegyek elővételes ára (Ft) Napijegyek Ára (Ft)
93 43.000 0% 26 1800 300
94 143.000 15% 120 1800 300
95 173.000 15% 145 2500 500
96 206.000 30% 180 2800 700
97 260.000 35% 200 5000 800
98 266.000 50% 290 6000 1200 (800)
99 297.000 55% 420 7000 1500
2000 324.000 60% 580 8000 2000
2001 361.000 60% 900 10000 2500
2002 355.000 60% 1.05 millárd 12000 3000
2003 351.000 60% 1.2 milliárd 14000 3500
2004 369.000 60% 1.45 milliárd 16000 4000
2005 385.000 50% 1.85 milliárd 20000 5000
2006 n.a. n.a. 2.25 milliárd 24000 6000

Az elmúlt években többször is megtelt a 65 ezer fő befogadására képes terület, igaz, a látogatószám megoszlása nem egyenletes az egy hét alatt. Mindebből következik, hogy a növekedés egyetlen módja a jegyárak emelése. Két éve négy-, az idén már hatezer forintba vannak a jegyek, ami ötvenszázalékos emelkedés.

Takács szerint még messze nem értük el a nyugati színvonalat. Az idén a hetijegyeket két részre osztották: az úgynevezett "hazamenős", azaz nem sátrazós hetijegyet a hagyományos hetijegynél olcsóbban, elővételben június 15-ig 20 000 forintért, később 25 000 forintért lehet megvenni. Az előbbi ár 75 eurónak felel meg, ami Takács Gábor szerint egy kétnapos, programfelhozatalában is lényegesen alacsonyabb színvonalú fesztivál belépőjénél is olcsóbb. (A sátrazásra is jogosító hetijegyek június 15-ig négy napijegy árába, 24 ezer forintba, ezután 30 ezer forintba kerülnek.) Az ügyvezető szerint a jelenlegi, 2,25 milliárdos büdzsé már olyan szintet jelent, ahonnan a költségvetés egészét, így a jegyárakat tekintve sem kell a jövőben hasonló mértékű emelkedésre számítani.