Színlelt szerződések - csúszásban a kormány

A kormány november közepére ígérte a színlelt foglalkoztatás megállapításához szükséges kritériumokat, de azokra még várni kell. A Napi Gazdaság szerint az érintett tárcák és szakmai szervezetek még egyeztetnek az APEH és a munkaügyi főfelügyelőség számára készülő irányelvről. A lap szerint ez alapján egyértelműen eldönthető lesz majd a foglalkoztatás jogi státusa.

A munkaügyi ellenőrök számára a szabályozás a mostani előírásokra épül, az adóhatóságnál ellenben nem létezik egyelőre a vállalkozói jogviszony, illetve a munkaviszony vizsgálatához ellenőrzési útmutató, írja a Napi. A munkaügyi felügyelőség jelenlegi gyakorlata szerint a felügyelő átminősíti a megbízási szerződést, míg a megyei főfelügyelő 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

Mennyi idő van dönteni?

Amíg az irányelvek meg nem születnek, biztosan nem lehet tudni, milyen szempontok alapján minősíthetik át a vállalkozási vagy megbízási szerződéseket munkaviszonnyá. Néhány fogódzó ugyan már most is a szakemberek rendelkezésére áll, de még sok a bizonytalanság. Márpedig idő már nincs túl sok.

Igaz ugyan, hogy a hatóságok kezét jövő év július 31-ig megköti a jelenleg hatályba lépő moratórium, azonban az adóhatóság már most is vizsgálja a színlelt szerződéseket. A Napi szerint az APEH mostani megállapításait - és az ezekben foglalt szankciókat - felfüggesztik a moratórium lejártáig. Azt követően viszont rövid időn belül végrehajthatóvá válnak, ha az adózó akkorra nem rendezi a jogszabályoknak megfelelően a munkaügyeit. Ennek várható költségeit még ebben az évben célszerű betervezni, hiszen egy vállalkozói szerződés munkaviszonnyá minősítése a foglalkozatási költségek 40-50 százalékos emelkedésével járhat.

Mi utal a munkaviszonyra?

A színlelt szerződésekkel többek között a polgári törvénykönyv foglalkozik, amely egyebek mellett kimondja: a színlelt szerződés semmis. Színlelt szerződésnek minősül, ha a foglalkoztató és a foglalkoztatott között megbízási, vagy vállalkozási szerződés van, de az elvégzett tevékenység a munkaviszony elemeire utal - mondta az Index kérdésére dr. Szűcs László, a PricewaterhouseCoopers-szel együttműködő Réti, Antall & Madl Ügyvédi iroda tagja.

A munkaügyi felügyelők és az adóhivatali ellenőrök a szerződést, valamint az elvégzett munka és a teljesítés körülményeit vizsgálják. Noha a kormányfő ígérete ellenére nem születtek meg november 15-ig azok a kritériumok, amelyek leírják, hogy mi alapján lehet egy szerződést munkaviszonynak számítani, több fogódzót a mostani jogszabályok is tartalmaznak.

Munkaviszonyra utaló elemnek minősül az, ha a számlaadó csak egy foglalkoztatónak dolgozik, rendszeresen ugyanarról a szolgáltatásról állít ki számlát, a szerződés teljes, heti negyvenórás munkáról szól, amely a foglalkoztató székhelyén, meghatározott időkeretben kell elvégezni. Munkaviszonyra utal tovább a havi (vagy heti, kétheti) rendszeres és fix összegű juttatás, az utasítás alapján történő munkavégzés, a fizetett szabadság vagy a (jellemzően harminc napos) felmondási szabályok kikötése a megállapodásban.

Mikor biztos, hogy színlelt a szerződés?

A fenti kritériumok alapján sem mondható meg egyszerű képlettel, hogy mikor van szó vállalkozási, vagy megbízási jogviszonyról és mikor munkaviszonyról. "Ez nem úgy működik, hogy ha a tíz feltételből hat teljesül, akkor az már ilyen viszony, ha csak öt vagy annál kevesebb, akkor olyan" - mondta a jogász szakértő.

Az eljáró hatóságok - egyebek mellett - azt is vizsgálják, hogy az, aki számlát állít ki, hány megrendelő számára és milyen szolgáltatásokról állít ki számlát. Vizsgálják továbbá, hogy milyen rendszerességgel állítanak ki számlát és milyen összegről, azaz havonta azonos összegről vagy változó összegről változó gyakorisággal. Kérdésünkre Szűcs elmondta: Esetenként még a többfelé adott számla sem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban önálló vállalkozási tevékenységet folytat a számlaadó.

Mi történik, ha átminősítenek egy szerződést?

Ha az adóellenőrök vagy a munkaügyi felügyelők egy szerződésről megállapítják, hogy az színlelt, és kezdeményezik az átminősítését munkaviszonnyá, a foglalkoztató a határozatot megfellebbezheti, továbbá bíróság előtt megtámadhatja. Ha azonban végső soron a bíróság a hatóságoknak ad igazat, akkor az adóhatóság által megállapított különböző adóhiányok és bírságok megfizetése alól nem mentesül sem a foglalkoztató, sem a foglalkoztatott. Az ellenőrök öt évet vizsgálhatnak, de a késedelmi pótlékot "csak" három évre visszamenőleg vethetnek ki.

Az adóhivatal megállapítja, hogy a vizsgált időszakban a kifizetett összegek után milyen adó- és egyéb befizetések maradtak el - válaszolta kérdésünkre Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere. A magánszemélytől levonandó adókat és járulékokat a foglalkoztatottnak kell megfizetni, de a levonás elmulasztása miatti plusz ötven százalékos mulasztási bírságot már a társaság terhére állapíthatja meg az adóhatóság.

A társaságot terhelő adókat és járulékokat plusz ötven százalékos adóbírságot a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Az adóbírság esetén késedelmi pótlékot is fizetni kell, ez a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. A foglalkoztatónak a büntető törvénykönyv szeptember elsejétől hatályos módosítása értelmében büntetőjogi felelőssége is van, ez akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet.

Hol jellemzők a színlelt szerződések?

A szakemberek szerint a gazdasági valamennyi ágazatában, nem lehet egyetlen szektort, egyetlen szakmát sem kiemelni. Még a minisztériumokban és más közigazgatási szerveknél is előfordul, hogy számlás szerződéssel foglalkoztatnak olyanokat, akik valójában munkaviszonyban állnak.

Kiknek jó az ekho?

A legfontosabb tudnivaló, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho nem szabályoz foglalkoztatási kérdéseket, hanem csupán egy adózási forma, amelyet meghatározott tevékenységeket ellátó magánszemélyek választhatnak. Az ekhót, mint adónemet, azoknak érdemes választaniuk, akiket színlelt polgárjogi szerződés alapján foglalkoztatnak. Az ekhót csak azokban az újságírói és művészvilághoz kötődő szakmákban választhatják, amelyeket a törvény kifejezetten felsorol.

Nagyon fontos azonban azt tudni: ahhoz, hogy valaki ekhós legyen, munkajövedelemmel kell rendelkeznie (ilyen egyebek mellett a munkabér, a vállalkozói kivét vagy a személyes közreműködés ellenértéke), amely után adó- és járulékot kell fizetnie, majd a minimálbér fölötti összegre választhatja az ekhót. Az ekho összességében azoknak jó, akik jelenleg munkaviszonyban állnak, mert az utánuk fizetendő közterhek csökkennek az adózási forma választásával, továbbá kedvező lehet a nem evás vállalkozóknak is.

Milyen veszélyei vannak az ekhónak?

A szakemberek szerint, ha eddig színlelt szerződés volt a foglalkoztató és foglalkoztatott között, és ezt fenn akarják tartani, ugyanakkor az ekhót választják, azzal nem tudják megoldani a színlelt szerződésből eredő problémát. Szűcs László szerint a megbízási jogviszony fenntartása esetében az ekho választása önmagában nem csökkenti annak a veszélyét, hogy a munkaügyi ellenőrzés során munkaviszonynak minősítik a vállalkozási vagy megbízási szerződést.

Az ekho jóval komolyabb terhet jelent a vállalkozások számára, mint az eva-alapú vállalkozási jogviszony. Ha valaki evás vállalkozóként tevékenykedik, akkor 100 forint plusz áfányi javadalmazásból több mint 100 forintja marad az eva és a helyi adó megfizetése után is, miközben ő a foglalkoztatónak 100 forintjába kerül. Ezzel szemben az ekhós jogviszony esetén a munkáltatónak a 100 forint 120 forintjába kerül, míg a munkavállalónak csak 85 forint marad a zsebében.

Ha a foglalkoztató nem akarja a terheit növelni, akkor a bruttót 83 forintra csökkenti, ebben az esetben neki 99,6 forintos költsége lesz, viszont a munkát végzőnek csak 70,6 forintja marad.