Miklós
-7 °C
4 °C

Az APEH át nem minősíthet, de büntethet

2005.12.22. 13:39
Megjelent a munkaügyi tárca honlapján a színlelt szerződések átminősítésével kapcsolatos, a pénzügyminisztériummal közösen alkotott irányelv. A szerződéseket csak a munkaügyi felügyelők minősíthetik át, de az adóellenőrök is dönthetnek úgy, hogy egy vállalkozási szerződés után is a bért terhelő közterheket fizettetik meg a szerződőkkel. Az utasítási jog, és az alá-fölérendeltség már elég ahhoz, hogy munkaviszonyról legyen szó.
Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák - ezt a kitételt is tartalmazza a több mint húszoldalas irányelv, amelyet bírósági ítéletekre is alapoztak. Ennek ellenére a jelenleg vállalkozási szerződéssel foglalkoztatók és foglalkoztatottak nem érezhetik magukat biztonságban, amikor jövő júliusban lejár a mostani moratórium.

A vállalkozói díjra is bérterhek

Az irányelv ugyanis viszonylag széles mozgásteret hagy a hatóságoknak annak megítélésére, hogy egy vállalkozói szerződés valójában munka- vagy ténylegesen vállalkozói viszonyra vonatkozik-e. Az irányelv leszögezi ugyan, hogy a kontraktus átminősítésére csak a munkaügyi felügyelők jogosultak, ám az adóellenőrök is komoly retorziókat alkalmazhatnak, ha úgy érzik, színlelt szerződésre bukkantak.

Ha ugyanis az APEH-ellenőrök azt állapítják meg, hogy a munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi - bár vállalkozói szerződést kötött a megbízó és a megbízott -, akkor dönthetnek úgy, hogy a kifizetett összeg után az adót és a járulékokat úgy kell megfizetni, mintha az munkabér lett volna. Az adóellenőrök emellett ilyen esetekben természetesen adóbírságot és mulasztási bírságot is kiszabhatnak.

Mikor van biztosan munkaviszony?

Az irányelv tételesen felsorolja, milyen úgynevezett elsődleges és másodlagos minősítőjegyei vannak a munkaviszonyra utaló foglalkoztatásnak. Az előbbibe négy, az utóbbiba hét kritérium tartozik, az első négy bármelyike általában más minősítőjegyek megléte nélkül is alátámasztja a munkaviszony létét, utóbbiak nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más jegyekkel együtt eredményezhetik a munkaviszonnyá minősítést.

Az elsőleges minősítőjegyek: a tevékenység jellege és munkakörönként történő meghatározása, a személyes munkavégzési kötelezettség, az alá-fölérendeltségi viszony, valamint a megbízó foglalkoztatási és a megbízott rendelkezésre állási kötelezettsége. Ezek közül elsősorban a személyes munkavégzési kötelezettséget tartják aggályosnak a szakértők, mondván: az idén hatályba lépett, jövőre bevezetendő ekho-törvény például éppen olyan szakmákra vonatkozik, amelyekben fontos a személyes közreműködés; ha a szerződés nem teszi lehetővé, hogy a megbízott önmaga helyett mást delegáljon a munka elvégzésére, munkaviszonyról van szó.

A tevékenység jellege akkor utal munkaviszonyra, ha az ellátandó feladat folyamatosan, ismétlődően jelentkezik, azt egy konkrét munkakörben kell elvégezni. "A munkaviszony keretében általában nem a konkrét feladat, hanem a munkakör meghatározott, az ebbe tartozó egyes tevékenységek ellátására utasíthat a munkáltató" - olvasható az irányelvben. Ha valakit munkaszerződéssel és ezzel párhuzamosan megbízási szerződéssel is foglalkoztatnak, az mindenképpen színlelt szerződésnek minősül az irányelv szerint.

Vitatható pont lehet az alá-fölérendeltség viszony megítélése is, ugyanis a legtöbb vállalkozói szerződés esetén érezhető a megbízott és a megbízó közötti hierarchikus különbség. Ha ezt a foglalkoztató belső szervezeti rendje is rögzíti, vagyis megállapítható "az alkalmazott úgynevezett munkaszervezeti függősége", az egyértelműen munkaviszonyra utaló jelnek számít az irányelv szerint.

Mikor lehet munkaviszony?

A másodlagos kritériumok között az alábbiakat sorolja fel a pénzügy- és a munkaügyi minisztérium közös irányelve: irányítási, utasítási és ellenőrzési jog, a munkavégzés időtartamának vagy a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása, a megbízó munkaeszközeinek használata, a munkavégzés környezetének biztosítása, valamint a szerződés írásbelisége (a munkaszerződést kötelező, a vállalkozóit nem kötelező írásba foglalni).

A munkavégzés helyével kapcsolatos kritérium azt vizsgálja, hogy a megbízott bárhol végezheti-e a munkáját - ez tényleges vállalkozói szerződésre utal -, vagy csak a megbízó által kijelölt helyen (ez munkaszerződésre, különösen, ha az a hely a megbízó székhelye vagy telephelye). Ha a megbízott a megbízó utasításai szerint köteles eljárni, az akkor utal munkaviszonyra, ha az utasítás a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet. A megbízásnál és különösen a vállalkozásnál az utasítási jog az ügy ellátására és a munkavégzéssel előállítható termékre, szolgáltatásra vonatkozhat csak, a munkavégzés részleteire nem.

Az időbeosztás akkor utal munkaviszonyra, ha a feladat elvégzésének nemcsak a határidejét vagy a teljesítési részhatáridőket és az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó, hanem a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást is meghatározza. A díjazás akkor utalhat munkaviszonyra, ha a megbízott egy kifizetőtől kap rendszeresen pénzt, ám az irányelv felhívja a figyelmet arra: ez a tény önmagában még elég arra, hogy a jogviszonyt munkaviszonnyá minősítsék át.

Mi történik, ha átminősítenek?

Ha a munkaügyi felügyelők egy szerződésről megállapítják, hogy az színlelt, és kezdeményezik az átminősítését munkaviszonnyá, a foglalkoztató a határozatot megfellebbezheti, továbbá bíróság előtt megtámadhatja. Ha azonban végső soron a bíróság a hatóságoknak ad igazat, akkor az adóhatóság által megállapított különböző adóhiányok és bírságok megfizetése alól nem mentesül sem a foglalkoztató, sem a foglalkoztatott. Az ellenőrök öt évet vizsgálhatnak, de a késedelmi pótlékot "csak" három évre visszamenőleg vethetnek ki.

Az adóhivatal megállapítja, hogy a vizsgált időszakban a kifizetett összegek után milyen adó- és egyéb befizetések maradtak el - válaszolta korábban az Index kérdésére Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere. A magánszemélytől levonandó adókat és járulékokat a foglalkoztatottnak kell megfizetni, de a levonás elmulasztása miatti plusz ötven százalékos mulasztási bírságot már a társaság terhére állapíthatja meg az adóhatóság.

A társaságot terhelő adókat és járulékokat plusz ötven százalékos adóbírságot a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Az adóbírság esetén késedelmi pótlékot is fizetni kell, ez a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. A foglalkoztatónak a büntető törvénykönyv szeptember elsejétől hatályos módosítása értelmében büntetőjogi felelőssége is van, ez akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet.