Mária
-7 °C
3 °C

Nem minden vállalkozó színlel

2005.04.29. 08:41
Május végére elkészül a kényszervállalkozók jogviszonyát rendezni hivatott kormányzati javaslat. Szakértői vélemény szerint mind a jogszabályalkotásnál, mind a hatósági ellenőrzésnél figyelembe kell venni, hogy az érintett szakmákban számos megbízási szerződés valós vállalkozói viszonyt ír le.

A kabinet közelmúltban bejelentett szándéka szerint a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, június 31-éig tartó moratóriumot nem hosszabbítják meg, hanem e szerződések sorsát végleg eldöntő szabályozást alkotnak.

Már csak két hónap maradt

Ezt - a költségvetési vonatkozások miatt - a Pénzügyminisztériumban dolgozzák ki, a munkaügyi tárca javaslatait is figyelembe véve. A szaktárca szóvivője szerint eddig nem született olyan javaslat, ami az érdemi megoldás alapjául szolgálhatott volna, így most új lehetőségeket vizsgálnak. Az érintett társaságok, illetve munkáltatók, valamint vállalkozók, illetve munkavállalók legfeljebb a sötétben tapogatózhatnak a következő hetekben, miközben már csak két hónap áll rendelkezésre az érintett szerződések büntetlen átminősítésére.

A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint az őrző-védőkkel és sportolókkal együtt 50 ezerre becsülhető az érintett kényszervállalkozók száma. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint sokéves gyakorlat ugyan egyes szakmákban vállalkozói szerződéssel foglalkoztatni a munkavállalókat, azt azonban figyelembe kell venni a szabályozás megalkotása során, hogy nem minden egyszemélyes vállalkozás által kötött szerződés takar munkaviszonyt. A szakértő úgy véli, rendkívül átgondolt szabályozási javaslatot kell letenni az asztalra ahhoz, hogy csak azokat a vállalkozói szerződéseket legyenek kénytelenek munkaszerződéssé minősíteni, amelyek valóban csupán költségcsökkentési célzattal jöttek létre.

Mi van a névjegykártyán?

Ennek megállapításához a szerződés tartalmi elemein kívül számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, mint például azt, hogy mi szerepel a vállalkozóként dolgozó művész vagy újságíró névjegykártyáján, vagy kinek az eszközein történik a munkavégzés. Vannak emellett olyan pozíciók, ahol nem tipikus a vállalkozói megbízás, így például ellenőrző-döntéshozói feladatoknál gyanúsak lehetnek a megbízási szerződések. A jogi jellemzők között munkaviszonyról árulkodó jel lehet a szabadságolásra, a személyes munkavégzésre vagy a havi fixre való utalás.

A vállalkozói jogviszonynál a szerződésben egyáltalán nem (esetleg helyettesítés megjelölésével) szerepel biztosított szabadság, de a feladatot ellátó személy nevét sem jelölik meg általában. A díjazás pedig jellemzően teljesítményhez kötött, hiszen a megbízott vállalkozó is kockázatviselő fél. Arról, hogy az adóhatóság a színlelt szerződések vizsgálatakor mennyire körültekintően jár majd el, egyelőre nem sokat tudni, erre vonatkozó iránymutatás ugyanis nem létezik - tette hozzá Erdős.

Megszaporodnak majd a fellebbezések

Amennyiben valóban tömegesen indulnak ilyen vizsgálatok, egy kellően részletező és pontos iránymutatás híján megszaporodhatnak a fellebbezések a határozatok ellen, ugyanis jogi képzettség nélkül nemigen lehet megítélni egy szerződés érdemi jellegét. Az pedig csak további bizonytalansági tényező az érintett társaságok és vállalkozók számára, hogy a moratórium meghosszabbításáról, illetve a probléma érdemi megoldásáról éppen a végső határidő előtt egy hónappal dönt a kormány. Azok a társaságok, amelyek az átminősítés mellett döntenének, most valószínűleg inkább kivárnak, hátha kedvezőbb lehetőséggel áll elő a kabinet.

Amennyiben erre nem kerül sor, a jogszabály - várhatóan júniusi - elfogadásától számítva rendkívül rövid idő marad a szerződések átminősítésére. A szakértő azonban hozzáteszi, hogy a kormányzat a két évre nyúlt moratórium megadásával voltaképpen már eddig is bőséges időt adott a szóban forgó jogviszonyok tisztázására.