Könnyebben lebukhatnak a színlelt szerződések

2005.10.12. 09:24
Nem minősíthetik át azonnal a színleltnek tűnő szerződéseket a munkaügyi felügyelők. Ha gyanút fognak, hogy egy megbízási vagy egy vállalkozói szerződés bújtatott munkaviszonyt takar, előbb meg kell vizsgálniuk a munka sajátosságát. Rosszabb a helyzet, ha tanú bizonyítja az álcázást.
Bár az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) összesen 25 foglalkozásnál rendezi a színlelt szerződéseket, a többi megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel munkát vállalók tovább retteghetnek. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ugyanis jól meghatározott szempontok alapján minősíti át a kényszerű szerződéseket. A Világgazdaság birtokába került OMMF-állásfoglalás szerint a munkaviszony elemeit öszszességében vizsgálják a felügyelők a jogviszony minősítésekor. Többek között elemzik az alá-fölé rendeltségi viszonyt, a munkavállaló rendelkezésre állását, a munkaadói utasítási, irányítási és ellenőrzési jog széleskörűségét, a munka rendszerességét, sőt a foglalkoztató munkavédelmi kötelezettségét is.

Ha egy megbízási vagy vállalkozói szerződés színleltnek tűnik, még nem biztos, hogy a felügyelők átminősíthetik azt. Meg kell vizsgálniuk ugyanis, vajon mi miatt hasonlít a kontraktus munkaviszonyhoz. A megkérdezett szakértők szerint például csak a munka rendszeressége miatt nem bizonyítható a színlelés. Így egy könyvelő gyakran megjelenhet a telephelyen, sőt helyben munkát is végezhet a megbízójánál. Az OMMF állásfoglalása is elismeri, hogy bár a munkaidő megszabása a munkaviszony része, ha a munka jellege megköveteli, akkor a megbízási vagy a vállalkozói szerződés részeként is elfogadható. A telephelyen történő folyamatos munka miatt sem lehet színleltnek minősíteni egy szerződést, ha a megbízás csak ott végezhető el, ilyen például az őrző-védő tevékenység.

Többen úgy vélik, az ekhósoknál nem lesz egyértelmű, hogy a speciális munka sajátosságait mennyire tolerálják majd a munkaügyi felügyelők. Legyen szó színészről, operatőrről vagy újságíróról, a hiányzó szakmai kritériumok meghatározása nélkül szubjektív maradhat az ellenőrzés folyamata.

Az OMMF elnökének állásfoglalásából kiderült, a szerződések színlelt voltát maga a kontraktus nem mindig bizonyítja, így jól jönnek a tanúnyilatkozatok a megerősítéshez. A munka törvénykönyvének módosító javaslatában szerepel is, hogy az OMMF-fel együttműködő tanúk akár védelmet is kaphatnak, adataikat titkosan kezelhetik az eljárás során. A megkérdezettek szerint, ha a felügyelők rábírják a dolgozókat a tanúvallomásra, könnyebb lesz a munkaügyi felügyelőknek utolérniük a bújtatott munkaviszonyokat. Tanúk nélkül viszont szinte csak jó munkajogász vagy szerencse kérdése, hogy mennyire könynyen állapítják meg a felügyelők a színlelést.