Mikor színlelt a munkaszerződés?

A szakmai szervezetek szerint korrekt anyagot állított össze a munkaügyi és a pénzügyi szaktárca a színlelt szerződések megítéléséhez használandó kritériumokról. Az új irányelv várhatóan december elsejére készül el. A mostani verzió újdonságot nem tartalmaz, illetve helyre rakja a jelenleg is ismert jogintézményeket - véli Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Néhány ponton mégis kiegészítést javasoltak a szakmai képviseletek: három, illetve öt kritérium együttes előfordulása esetén tartják elképzelhetőnek a megbízási szerződés átminősítését. Így a foglalkoztatott rendelkezésre állási kötelezettsége, a munkáltató által a munka elrendelése, a munkaidő beosztása, valamint az utasítási jogkörök szerződésben történő meghatározása már valószínűsíthet valódi munkaviszonyt, ha ezek egyszerre teljesülnek - mondta Gyimesi. Önmagában azonban még nem zárja ki a megbízási jogviszonyt az utasítási jog vagy a rendelkezésre állás, hiszen a feladatmeghatározás is egyfajta utasítás, illetve a művészeknek értelemszerűen alkalmazkodniuk kell a közös próbák időpontjához. Ezenfelül kritikus lehet, ha kitűnik: a munkáltató kötelező jelleggel ellátja munkával a foglalkoztatottat díjazás fejében. Célszerű volna kiemelten vizsgálni a világosan megkülönböztethető kártérítési felelősség határait is.

Nem alkalmas

A PM helyettes államtitkárának ígérete alapján arra lehet számítani, hogy a felkínált 14 szempont közül több együttes fennállása esetén kerülhet sor a megbízási szerződések átminősítésére, illetve bírságolásra - mondta Acsay Judit, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége érdekvédelmi bizottságának elnöke. Gyimesi szerint az irányelvből egyelőre hiányzik a vállalkozó, illetve megbízott partnereinek száma. Amennyiben ugyanis tipikusan több forrásból származik a vállalkozó bevétele, valószínűsíthetően nem munkaviszonyról van szó. Véleménye szerint inkább a bírói gyakorlat lesz a meghatározó, semmint az irányelv.

A lista önmagában véve nem alkalmas annak megítélésére, hogy egy megbízási szerződés mögött milyen jogviszony rejlik - véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, aki szerint a felsorolt pontok ugyanis valóban jellemzőek a munkaviszonyra, ám nem csak arra. Rendszeres díjazásban részesülhet például egy havi egy-két napos munkát elvállaló könyvelő is, de önmagában véve a szerződés írásbelisége sem árul el sokat annak tartalmáról. A szakértő szerint az sem javítaná érdemben az irányelv használhatóságát, ha meghatározná a szaktárca, hogy a megadott szempontok közül azok többségének együttes fennállása esetén jöhet az átminősítés. A puszta felsorolás helyett módszertant kellene kialakítani, amely elmehetne akár az amerikai - teszt típusú -, akár az európai - elvekkel operáló - szisztéma irányába. Míg az előbbi esetében olyan kérdésekre kereshetnék a választ az ellenőrök, hogy hány ügyfele van az illető megbízottnak (ha tipikusan sok, akkor valószínűsíthető a vállalkozói jogviszony), az utóbbinál pedig a vizsgálati elvek teljes körű leírására van szükség. A mostani irányelv egyoldalú, csak a munkaviszonnyal foglalkozik, azt nem tartalmazza, hogy milyen alapon lehet kizárni azokat az eseteket, amikor a mellékelt kritériumok fennállnak, mégsem munkaviszonyról van szó.

Erdős szerint kétség esetén a cégek meghatározó része nem a jogszabályok, illetve az ominózus irányelv alapján dönt majd a szerződéseiről, hanem költség-haszon elemzés alapján, vagyis az esetleges bírósági eljárás költségeit vetik össze a járulékterhekkel. Rövid távon a többség valószínűleg kivár, önkéntes átminősítésekre is legkorábban május környékén kerül majd sor.