Leszívni, benntartani - arat a hazai szivarka

Elképesztő hírek szivárogtak fel az Index szerkesztőségének helyet adó elefántcsont felhőkarcolóba: 139 és 149 forintért cigarettára emlékeztető külsejű hazai szivarkák lepték el a trafikokat. "Nem lehet olyan olcsó" - szakadt ki belőlünk öntudatlanul, aztán utána néztünk, hogyan lehetséges ez.

Pionírok, marsallok, slágerek

A bátor pionír a hódmezővásárhelyi székhelyű V-Tabac Rt. volt, amely azonnal két márkát, a keménydobozos Marshallt és a puha Slágert, dobott piacra, 149, illetve 139 forintos áron. A dolog sikere nem hagyta nyugodni a Reemtsmát, így a multicég debreceni dohánygyára egy hónappal ezelőtt kihozta a kategória cárját, a Paklit, mit tesz isten, éppen 139 forintért.
A tény, hogy a Reemtsma ilyen gyorsan "rámozdult" az ötletre, mutatja, hogy mekkora üzlet lehet az eddig részben csempészett cigaretták által uralt olcsó kategóriában legális, és verhetetlen áru cikkekkel jelentkezni - morfondírozott kérdésünkre egy dohányipari szakember.

Gyorsan választ kapunk a Nagy Kérdésre

Azért lehet ennyire olcsón adni, mert a szivarokra a cigarettáknál sokkal kisebb adót vet ki az állam - magyarázta az Indexnek Jamniczky Zsolt, a Reemtsma igazgatója. A cigit az eladási ár 17 százalékára rúgó adón felül ezer darabonként 3040 forintos tételes adó is terheli. A szivarokat viszont csak az eladási ár egynegyedét kitevő állami sarc.

Szörnyű emlékek + matematika

Az Index riportere gimnáziumi tanulmányai során nem hiába jutott el odáig, hogy egy felhős májusi délelőtt kis híján deriváljon: számológépet ragadott, hogy plasztikus számításokkal mutassa meg, mit jelent ez az árelőny a szivarkának. Egy 390 forintba kerülő cigaretta után a gyártó fizet 17 százalékot, azaz 66 forint 30 fillért, valamint szálanként durván 3 forintot, vagyis 60-at. Ez összesen 126 forint 30 fillér. Bezzeg ha szivarkát ad el ugyanennyiért, a sarc 97,5 forint. Itt búhat az extraprofit.

Nem búvik, bár búhatna

A hazai gyártók azonban a jelek szerint nem erre, hanem az olcsó cigaretták piacának elorzására hajtanak, hiszen igen jutányosan kínálják a termékeket.

Gyormorforgató dráma az őrtoronyban

Éles tekintetünket nem kerülte el, hogy a három konkurens szivarka közül kettőn nem jelölik a kátrány- és nikotinmennyiséget. Jamniczky Zsolttól megtudtuk, hogy azért, mert nem kötelező ráírni. Az igazgató szerint a Pakli nagyjából olyan erős, mint egy Symphonia. Az Index riporterében felködlött egy jeges hajnal Lentiben, amikor nem értette honvédtársa kérdését, miszerint "te is égsz?", ezért minden mindegy alapon "igen"-t mondott, minek következtében el kellett szívnia egy egész Szimfit.

Bejött

A V-Tabac egyetlen vezetőjét sem lehetett elérni, ezért csak a Reemtsmát tudtuk megkérdezni a szivarka sikeréről, amely: nagy. Jamniczky ezt egyrészt annak tulajdonítja, hogy termékük "tiszta", mivel nem papírba, hanem speciális, 75 százalékban dohányból készült fóliába töltötték a dohányt, másrészt annak, hogy a magyar vásárló "árérzékeny".

Kívül-belül A neoszivarkák a nehezen múló kaparós érzésen kívül esztétikailag is újat hoztak a magyar dohányipar konzervatív közegébe. A Marshall, a Sláger és a Pakli egyaránt identitásválságtól gyötrődik, hiszen nyilvánvaló, hogy pusztán adózási okokból nevezik őket szivarkának, miközben valójában cigik. Ez a hasadtlelkűség jellemzi magukat a spanglicskákat is: a szájba való végükön például szivarkaidegen filter található, ráadásul két arany csíkkal a tövénél. A szivar és a filter - főleg az arannyal díszített! - legalább olyan távol állnak egymástól, mint Revivo a Miép kispályás csapatának csatársorától. A magyar cigarillo meglepő kinézete ugyanekkora részben köszönhető a speciális dohányfólia-hüvelynek, amely úgy néz ki, mintha nedves kartonpapírból sodorták volna. Nézzük, milyenek a dobozok. Hogy könnyebben el tudják képzelni: a magyar szivarkákat sztenderd cigarettáscsomagokban árulják. A Marshall az egyetlen keménydobozos, mi több: King Size a hármasból. Tervezője igazi művész, akinek sikerült a Nagy Ugrás, nevezetesen megkísérteni a lehetetlent és önmagán túlmutató jelentéssel ruházni fel egy papírból hajtogatott téglatestet. A Marshall doboza arról árulkodik, sőt vall, hogy a kultúrák közötti különbözőség merőben látszólagos. A Marshallt ugyanis tervezhette volna egy dél-indiai, szír vagy albán designer is. A név betűtípusa, a balra csúszott nagy ötágú csillag, a fedélen festői kis csoportban kucorgó kisebb önkényuralmi jelképek mind mind egy olyan világról mesélnek, amely elutasítja a mosakodás, a szemétgyűjtés valamint a skandináv formatervezés rideg diktatúráját. A Sláger tervezője - bármilyen furcsa szándék is ez egy szivarkásdoboz-designertől - el akarta gondolkodtatni a fogyasztókat, ezért a termék nevének leírásakor az "S" és az "áger" közé misztikus jelet helyezett, amelyről csak több másodperces koncentrálás után tudtam megállapítani, hogy talán l és violinkulcs. Figyelmet érdemel még az oldshool puha doboz, illetve a bal felső sarokban ragyogó sárga villanás, közepén "139,-Ft" felirattal. A Pakli - szigorúan nyomdatechnikai szemszögből vizsgálva - a nagy hármas arisztokratája, ha egyáltalán használható ez a kifejezés erre a termékcsoportra. A formatervezés egyszerű, de nem kellemetlenül szegényes, a színválasztás bennem a másodosztályú vasúti kocsik hangulatát idézte fel, bár a Pakli nem sörszagú, a díszítőelemként funkcionáló magyarkártya-lapok pedig felidézték az ultit - amit még soha nem játszottam - és Kádár Jánost, akivel szintén nem, ami telitalálat, hiszen a Pakli ára az ő évtizedeiben megszokottat idézi.