Több pénz a papoknak és a civileknek

Jövőre már nem kell bajlódnunk azzal, hogy amikor a személyi jövedelemadónk 1-1 százalékát felajánljuk valamelyik civil szervezetnek, illetve az egyik egyháznak vagy kiemelt előirányzatnak, akkor a rendelkező nyilatkozatot borítékba tegyük, a borítékra ráírjuk adóazonosító jelünket és aláírásunkat is odabiggyesszük a borítékra. Januártól ugyanis megszűnik a borítékos rendszer: ezentúl az adóbevallási nyomtatvány része lesz a rendelkező nyilatkozat.

Csupán annyi dolgunk lesz, hogy - mint az adóbevallás többi lapjának kitöltésekor - a fejlécen megadjuk nevünket és adóazonosító jelünket (vagy adószámunkat), majd az eddigihez hasonlóan a rendelkező nyilatkozatot kitöltjük. A két rész perforáció mentén elválasztható lesz egymástól. Amikor az APEH megkapja az adóbevallásunkat és annak egyik lapjaként az adónk 1+1 százalékát célba juttató nyilatkozatot, akkor ez utóbbit egész egyszerűen leválasztja a személyes adatainkat tartalmazó részről és intézi az összeg eljuttatását a kedvezményezettnek.

Az igazat megvallva, egészen pontosan nem szűnik meg a borítékos rendszer, csak jelentősen visszaszorul. Néhány esetben továbbra is használni kell a borítékot. Akkor lesz ez megkerülhetetlen, ha az illető nem az adóbevallásának részeként juttatja el az adóhatósághoz a nyilatkozatot, hanem attól elkülönülten viszi be személyesen az illetékes APEH-igazgatóságra vagy küldi el postán. Akkor is borítékba kell helyezni a rendelkező papírt, ha a magánszemély a munkáltatóját kéri meg az adóbevallás elkészítésével, ekkor pedig a munkahelyről küldik el kis borítékban az 1+1 százalékos cetlit az adóhivatalhoz. És akkor is borítékolhatunk, ha adóhatósági adómegállapítást kérünk - bár ettől azért olyan nagyon nem kell tartanunk.

Hogy többen többet kapjanak

Ezt az egészet egy törvénymódosítás teszi lehetővé. A pénzügyminiszter pénteken nyújtotta be az Országgyűléshez a nemcsak ezt érintő, hanem az egész felajánlási rendszert számos ponton újraformáló jogszabálytervet. A 2008. január 1-jétől életbe lépő passzusokról a törvényjavaslat indoklása szerint előzetesen kikérték a civil szervezetek és az egyházak véleményét is.

Nagy segítséget jelent majd az adónk kis hányadából részesülő civil szervezetek, egyházak vagy költségvetési előirányzatokat kezelő szervek számára, hogy egységesítik a rendelkező nyilatkozatok leadásának határidejét. Eddig például február 15-ig kellett eldöntenie az 1+1 százalék sorsát annak, aki az adóhatósággal vagy a munkáltatóval készíttette el bevallását, de az önadózóknak elég volt idén május 21-ig ezt megtennie. A potenciális kedvezményezettek nehezményezték, hogy nem tudnak felkészülni a túl korai határidő miatt, túl kevés idő áll rendelkezésre az adózók kegyeinek elnyeréséért - vagy másképpen: túl sokat emészt fel az önreklámozás. A továbbiakban egységesen az önadózók bevallási határideje - praktikusan a hatályos szabályok szerint május 20-a - lesz a rendelkező nyilatkozatok elküldésének határideje is.

Azzal is a kedvezményezettek kedvében kíván járni a kormányzat, hogy már nem kell sajtóhirdetésekben számot adniuk arról, mekkora összeget is kaptak és ezt mire használták fel. Elég lesz az APEH-nek elküldeniük a beszámolót, ami végül a szociális és munkaügyi tárca honlapján lesz majd olvasható. Mindezért egy fillért sem kell majd fizetniük az egyházaknak, civil szervezeteknek.

Elég sok pénzhez nem jutottak hozzá az érintettek figyelmetlenségünk miatt eddig. A néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott, tavalyi adónk 1+1 százalékának felajánlásáról szóló APEH-közlemény tanúsága szerint az összes rendelkező nyilatkozat 7,5 százaléka, azaz úgy 206 ezer darab érvénytelen volt. Az átlagos felajánlott összeggel számolva tehát közel 1,2 milliárd forinthoz nem jutottak hozzá a civilek, egyházak, kiemelt költségvetési előirányzatok azért, mert vagy nem szabályosan töltöttük ki a nyilatkozatot, vagy nem fizettük be az adónkat, vagy bármi más szabálytalanságot elkövettünk.

A borítékolási rendszer főszabályként való megszüntetése mellett még két változtatástól is a felajánlott összeg emelkedését, a célbajuttatott summa arányának javulását várja a kormány. Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során felülbírálja adóbevallásunkat és megállapítja, hogy a bevallottnál több adót kell befizetnünk, akkor az eddigi előírások szerint a felajánlásunk eddig elvészett. Ám ezentúl ha kiegyenlítjük tartozásunkat a határidőig, akkor a felajánlásunkat megkapják a kedvezményezettek.

Ha pedig mi készítünk önellenőrzést, és ennek következtében az adókötelezettség növekszik, akkor az eredeti adóbevalláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozatunk érvényben fog maradni, nem kell újat készítenünk.

Cserébe egy kis szigorítás

A civilekre, egyházakra nézve ennyi kedvező módosítás mellett vannak azonban olyan változtatások is, amelyeknek azok nem fognak örülni, de az átláthatóságot, elszámoltathatóságot mindenféleképpen elősegíti. Kikötnék például, hogy a kapott összeget nem lehet a köztartozás törlesztésére fordítani. Eddig ugyanis volt példa arra, hogy a közterheket nem fizette be az adott szervezet és hozzájutott a felajánlott 1 százalékhoz, amiből aztán a köztartozását csökkentette.

Ha nem akarjuk valamely egyháznak adni az adónk 1 százalékát, akkor bizonyos kiemelt költségvetési előirányzatoknak (parlagfű-mentesítésre, társadalmi bűnmegelőzésre, egészségjavítást célzó sporttevékenységre, a Szülőföld Alapnak, illegális hulladéklerakók felszámolására vagy erdőterület bővítésére, védelmére) adhatjuk azt. Pár év alatt hatra duzzadt ezeknek a száma. Ezt visszaszorítanák azzal, hogy a mindenkori költségvetési törvényben állapítanák meg, mely két ilyen előirányzat kaphat tőlünk célzottan pénzt.