Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Nincs határ: szabad a szolgáltatás az Európai Unióban

2006.11.15. 15:01
Megszavazta szerdán az Európai Parlament második olvasatban is az Európai Unión belüli szolgáltatási szabadságról szóló jogszabályt. Decemberben lép hatályba, onnan kezdve a tagállamoknak három évük lesz, hogy átvezessék a nemzeti joganyagba.

Többéves huzavona után az Európai Parlament megszavazta a szolgáltatási irányelvek szabadságáról szóló jogszabályt. Az irányelv várhatóan decemberben hatályba lép, miután kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában - onnan kezdve az EU-tagállamoknak három évük lesz, hogy a nemzeti joganyagban is bevezessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek az irányelvnek. A most elfogadott szöveg nem tartalmaz érdemi módosításokat a tagországok kormányait képviselő tanácsban kialakult kompromisszumhoz képest. A szerdai végszavazáson több kisebb frakció - köztük a zöldek - megpróbálták jelentősen módosítani a szöveget, de a nagyobb képviselőcsoportok elutasították a kísérleteket; egyes felszólalások szerint az EP "kapitulált" a felhígított szöveg elfogadásával.

Bárhol lehet szolgáltatni

A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását. Ugyanakkor a fogadó ország is jogosult arra, hogy meghatározott esetekben - fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt - kivételeket alkalmazzon, jóllehet, azok nem lehetnek diszkriminatívak. Az irányelv számos egyéb terület mellett kiterjed például a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építőipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos idősápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra. Az uniós össztermék több mint felét adó ágazatokról van szó.

A vitában Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős európai biztos leszögezte, hogy az intézmények közti egyeztetés nyomán az irányelv a munkajogi kérdéseket nem kívánja befolyásolni, ezen a téren semleges lesz. Mauri Pekkarinen, a soros elnök Finnországot képviselő ipari és kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy a jogszabály jogbiztonságot ad az érintett piac szereplőinek. Evelyne Gebhardt, a német szocialista jelentéstevő rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a tagállamoknak le kell építeniük a protekcionista intézkedéseket.

A magyar képviselők támogatták

Szájer József (Fidesz-MPSZ) felszólalásában elmondta, a tavaszi első szavazáson azért nem támogatta a jogszabályt, hogy figyelmeztetést küldjön, az újraegyesült Európában az új tagországok érdekeit figyelmen kívül hagyva nem lehet fontos jogszabályt alkotni. Herczog Edit (MSZP) szerint nagy eredmény, hogy az uniós alkotmány megakadása után sikerült megalkotni a jogszabályt, különös tekintettel arra is, hogy "másfél éve még nem látszott remény arra, hogy sikerül megállapodni a munkaadóknak a munkavállalókkal, az új tagállamoknak a régiekkel". Lévai Katalin (MSZP) írásos hozzászólást nyújtott be a vitához, amelyben úgy vélte: változatlanul kérdéses a kivételekről szóló módosítások nyomán, hogy a gyakorlatban mely területekre ne terjedjen ki a szolgáltatások áramlását könnyítő jogszabály, és valóban betölti-e ebben a formában az eredeti célját.

Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint"az Európai Unió nagy lehetőséget szalasztott el, hogy olyan szabályozást fogadjon el, amely hatékonyan elősegíthetné az EU versenyképességének javítását az egységes belső piac megteremtése révén. Ugyanakkor a szöveg végső formájában jelent bizonyos előrelépést a fennálló helyzethez képest. Nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy az irányelv a gyakorlatban nem egységes szolgáltatási piachoz vezet, hanem legalizálja azt a protekcionista politikát, amelyet a tagállamok eddig is folytattak - tette hozzá.