Mária
-6 °C
-2 °C

Megszorításszámláló: a kormány mindenkitől elvesz 130 ezret

2006.07.19. 10:51
Könnyebb kapni, mint nem adni - valószínűleg így fordította át a politika nyelvére az ismert szólást a kormány. A kormányzati kiadáscsökkentésen és bevételnövelésen alapuló Új Egyensúly programból egyelőre ugyanis jóval többet tudni a bevételek növeléséről, mint a kiadások csökkentéséről. A parlament hétfőn elfogadta az adótörvényeket, amelyek idén és jövőre összesen mintegy 1300 milliárd forinttal növelik az állam bevételeit. Az Index megszorításszámlálójából - amelyet a továbbiakban folyamatosan frissítünk majd - kiderül: honnan mennyit venne el a kormány, hogy rendbe tegye az államháztartást.

Szinte minden meghatározó adó- és járulékszabályt módosított hétfőn a parlament, amikor elfogadta a Gyurcsány-csomag első, bevételnövelésről intézkedő törvényeit. Számításaink szerint húsz fontosabb adó és járulék, valamint egyéb pénzügyi tárgyú szabály módosításától reméli a kormány az államháztartási deficit lefaragását két év alatt nagyjából 1300 milliárd forinttal.

Négy kétszázmilliárdos tétel

A legtöbb pénzt a munkavállalók egészségbiztosítási és munkavállalói járulékának megemelésétől várja a kormány. Utóbbit fél, előbbit két lépésben három százalékponttal emelik, a döntés idén és jövőre összesen 258 milliárd forintos többletbevételt jelenthet a büdzsének. Számításaink szerint ezen nagyjából 3,2 millió munkavállaló osztozik - a KSH adatai szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál több mint 2,7 millióan dolgoznak, a kisebb cégek és az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók miatt emellett még legalább félmillió járulékfizetővel számolhatunk -, vagyis egy embertől 80 600 forintot vesznek el.

A második legkomolyabb bevételt, két év alatt 230 milliárdot a középső, 15 százalék áfakulcs 20 százalékosra emelésétől reméli a kabinet. Mivel ezen gyakorlatilag az egész ország osztozik, így egy embernek átlagosan 23 ezer forintjába kerül majd az, hogy ősztől már kétkulcsos lesz az áfa.

A vállalkozások szolidaritási adója 210 milliárdot hozhat a közös kasszába, ez a nagyjából 1,2 millió vállalkozásnak cégenként 175 ezer forintjába kerül (kivéve a regisztrált gazdasági szervezetek köréből az ezzel az adóval nem érintett evásokat). Ugyancsak 210 milliárdot jelent, hogy nem csökken a munkaadói tb-járulék 29-ről 26 százalékra, ez a KSH által nyilvántartott 1,299 millió vállalkozás mindegyikét nagyjából 162 ezer forinttal terheli.

Bosszantó apróságok

A jelentős bevételt hozó adómódosítások másik végleteként öt olyan változás is van, amely csak 5-11 milliárd forint közötti összeget hoz. Ilyen a házipénztáradó, amelynek szabályait jelentősen enyhítették, így attól csak 5 milliárdot vár az állam; ez az 1,2 millió vállalkozással számolva cégenként mindössze 4200 forint lenne, de a törvény által elismert 300 ezer forintos vagy 0,8 százalékos limit főként a kisebb cégek jelentős részét mentesítheti az adó alól.

A kormányzati becslések szerint 5-10 milliárd között hozhat a külföldön lévő vagyon hazautalása, 6 milliárd a jövedéki adó több lépcsőben bekövetkező emelése. a gépjárműadó szabályainak változása 9 milliárdos plusszal járhat, míg az, hogy a nyugdíjasok ezentúl baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, 11 milliárddal javíthatja a büdzsé egyenlegét.

Utóbbi ráadásul még így is erősen eltúlzott becslésnek tűnik a kormány részéről. Az adóbevallások elemzéséből származó adatok alapján úgy becsüljük, hogy mintegy 90 ezer nyugdíjas vállalkozik a nyugellátása mellett - az APEH adatai szerint 2004-ben 89 936-an voltak -, így tőlük fejenként 122 ezer forintot kellene elvenni, hogy teljesüljön az előirányzat.

Levadászott evások

A legtöbbet azonban nem tőlük, hanem a vagyonosodási vizsgálatokkal és az idei kiemelt APEH-revízióval így is kitüntetett figyelemben részesülő evások veszítik az adószabályok módosításával. A kormány előirányzatai szerint az idei utolsó negyedévben és jövőre összesen 63 milliárd forinttal emelkedik a költségvetés evabevétele.

Ez nagyjából százezer evakörös vállalkozásra visszaosztva 630 000 forintot jelent. A lépték igen drasztikusnak tűnik, de mivel jelentős az adó mértékének növelése is - 15-ről 25 százalékra, vagyis kétharmadával emelkedik az adókulcs -, önmagában nem tűnik teljesíthetetlennek.

Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a foglalkoztatási moratórium június 30-i megszűnése miatt akár tízezrekkel is csökkenhet a jobbára evakörbe tartozó kényszervállalkozók száma - a gazdaság visszaesés mellett várható további cégbezárások mellett -, már kétséges, hogy tartható-e az előirányzat. Ez a kérdés egyébként szinte az összes egyéb adónemnél is felmerülhet. A gazdasági elemzők szerint ugyanis az adóemelések a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet (az MNB szerint 2007-ben 4,2 helyett 2-3 százalék között nőhet a GDP, míg Gyurcsány kétszázalékos növekedést vár); igaz, ennek hatását a tervezettnél nagyobb infláció ellensúlyozhatja.

Az evások mellett a legmagasabb - évi hatmillió forintot meghaladó - jövedelmű magánszemélyeknek jelent komoly érvágást az új adó. A rájuk kivetett szolidaritási adóból két év alatt 24 milliárd forintot vár a kormány. Az APEH adatai szerint 2004-ben kevesebb, mint 80 ezer ember éves keresete haladta meg a hatmilliót, az idei évre 90 ezret saccoltunk, ami azt jelenti, hogy fejenként csaknem 267 ezer forintot kellene befizetniük pluszadóként. Mivel ennek a szolidaritás adónak a kulcsa 4 százalékos, az érintetteknek átlagosan 12,67 millió forintos éves jövedelemmel kell rendelkezniük, hogy ez teljesüljün.

Kiadáscsökkentés is lesz

Az egyensúly megteremtéséhez a bevételek növelése mellett a kiadások lefaragása is szükséges. A kormány erre vonatkozó céljairól jóval kevesebb részletet tudni. Az eddigi bejelentések szerint elsősorban az állam működési, igazgatási és fejlesztési költségein spórolnak, a szociális és nyugellátásokat egyelőre nem érintik a megszorítások.

Az eddigi ígéretek alapján úgy tűnik, a minisztériumok és háttérintézményeik igazgatási költségeit 210 milliárddal fogják lefaragni 2008-ig, a megyei intézményrendszer - ez nagyjából kétszáz szervezetet jelent - átalakítása regionálissá további 15, míg több mint száz, hasonló feladatot ellátó intézmény összevonása újabb 10 milliárd forintos spórolást tesz lehetővé.

A kormány tízmilliárdot meghaladó összeget remélt a regionális önkormányzati struktúra kialakításától, de ezt a kétharmados többséget igénylő javaslatot a parlament hétfőn elvetette. A kormány úgy számol, hogy a helyi önkormányzatok igazgatási költségeinek csökkentése 20-25 milliárdot jelenthet, de emellett további 150-170 milliárdos, egyelőre nem részletezett kiadáscsökkentést is vállaltak erre az évre.

Az alábbi táblázatban egyelőre azonban csak a bevételekkel foglalkozunk. A főbb adó- és járuléknemeknél, egyéb költségvetési intézkedéseknél számba vettük, hogy a kormány várakozásai szerint mekkora bevételt hoznak a büdzsének az idén és jövőre, valamint összesen. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megpróbáltuk megsaccolni, hány lakost, munkavállalót vagy munkaadót, vállalkozót érinthetnek az intézkedések, valamint azt is, hogy egy-egy érintettre átlagosan mekkora sarc jut. A táblázatot a továbbiakban rendszeresen frissítjük.

Megszorításszámláló - bevételek
Adónem 2006 2007 Összesen Érintettek száma Átlagos pluszteher
Eva 10 Mrd Ft 53 Mrd Ft 63 Mrd Ft 100 000* 630 000 Ft
Áfa 60 Mrd Ft 170 Mrd Ft 230 Mrd Ft 10 millió fő 23 000 Ft
Tőkejövedelmek adója 2 Mrd Ft 26 Mrd Ft 28 Mrd Ft 430 ezer fő 65 100 Ft
Szja-kedvezmények szűkítése n. a. n. a. n. a. 4,5 millió fő n. a.
Természetbeni juttatások terheinek emelése 10 Mrd Ft 20 Mrd Ft 30 Mrd Ft 190 ezer fő 159 000 Ft
Adómentes bevételek körének szűkítése*** - 32 Mrd Ft 32 Mrd Ft 540 ezer fő 59 300 Ft
Nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása 2 Mrd Ft 9 Mrd Ft 11 Mrd Ft 90 ezer fő 122 200 Ft
Egészségbiztosítási és munkavállalói járulék növelése 38 Mrd Ft 220 Mrd Ft 258 Mrd Ft 3,2 millió fő 80 600 Ft
Gépjárműadó - Gépjárműadó 9 Mrd Ft n. a. n. a.
Házipénztáradó - 5 Mrd Ft 5 Mrd Ft 1,199 millió* 4200 Ft
Elvárt adó - 55 Mrd Ft 55 Mrd Ft 1,199 millió* 45 900 Ft
Magánszemélyek szolidaritási adója - 24 Mrd Ft 24 Mrd Ft 90 ezer fő 267 000 Ft
Vállalkozások szolidaritási adója 40 Mrd Ft 170 Mrd Ft 210 Mrd Ft 1,199 millió* 175 100 Ft
Banki különadó - 25 Mrd Ft 25 Mrd Ft n. a. n. a.
Jövedéki adó 3 Mrd Ft 3 Mrd Ft 6 Mrd Ft n. a. n. a.
Vagyonosodási vizsgálatok n. a. n. a. Több tízmilliárd Ft 10 000 fő -
Külföldön lévő vagyon hazautalása n. a. n. a. 5-10 Mrd Ft n. a. n. a.
Eho meg nem szüntetése 7 Mrd Ft 88 Mrd Ft 95 Mrd Ft 3,47 millió fő 27 300 Ft
Nem csökkenő tb-járulék - 210 Mrd Ft 210 Mrd Ft 1,299 millió* 161 700 Ft
Megmaradó ipa**** - - - 1,299 millió* -
Összesen 172 Mrd Ft 1119 Mrd Ft 1296-1301 MrdFt***** - -
* Vállalkozás és egyéni vállalkozó.
** Kamat- és árfolyamnyereség-adóval együtt.
*** Adóalapba beszámító nyugdíj, praxisjog eladása, Corvin-lánchoz kapcsolódó támogatás.
**** A hatás 2008-tól jelentkezik, és éves szinten legalább 350 milliárdot jelent.
***** A vagyonosodási vizsgálatok tízmilliárdjai nélkül.