További Magyar cikkek
Szerinte a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabály megsértése miatt a hirdetések közzétevőjét, a reklámozót és a reklámszolgáltatót egyaránt reklámfelügyeleti bírsággal sújthatják. A bírság összege nincs maximálva.
Hamarosan lesznek elmarasztaló ítéletek
Az első elmarasztaló ítéletek hamarosan megszülethetnek, hiszen a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség öt ingatlanszövetkezet hirdetéseivel kapcsolatban már átadta a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására vonatkozó előterjesztését az első fokon eljáró fővárosi testületnek - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Kolozsi Sándor, reklámfelügyeleti osztályvezető. Persze vannak szövetkezetek, amelyek számára egy újabb vizsgálat csak hab a tortán.
Furcsa befektetési politikája miatt a Napi Gazdaság foglalkozott a Vertical Investtel, amely szövetkezettel szemben a főváros XI. kerületi rendőrkapitánysága csalás, sikkasztás és tőkebefektetési csalás gyanújával nyomoz. A fellelhető taglista alapján a szövetkezet tagjait írásos tanúvallomásra kérik fel; az elsődleges adatok szerint a szövetkezet kasszájából mintegy két milliárd forint hiányzik.
Visszaélnek a cégbejegyzési gyakorlattal
Folyamatban van a rendőrségi nyomozás a KPHM Ingatlanfejlesztési Szövetkezet ellen is a Győri Városi Rendőr-főkapitányságon. Kiss Imréné, sajtókapcsolati munkatárs a Napi Gazdságnak elmondta: az eljárást az APEH Megyei Igazgatósága és közvetve a PSZÁF bejelentése alapján indították meg tőkebefektetési csalás és jogosulatlan pénzintézeti tevékenység alapos gyanúja miatt. A nyomozás állásáról további információt nem kívántak közölni.
A hirdetéseiben az összes ingatlanszövetkezet közül a legkisebb változást végrehajtó s feltűnően aktív reklámkampányba kezdő KPHM ugyanakkor továbbra sem bejegyzett cég. Mint azt Gálné Miklós Dóra illetékes cégbíró elmondta, a szövetkezet alaposan visszaél a cégbejegyzési gyakorlattal. Az első fokon eljáró megyei cégbíróság, illetve a másodfokú hatóságként eljáró Legfelsőbb Bíróság eddig két esetben - 2003. április 8-án, majd ezt követően május 22-én - jogerősen elutasította a szövetkezet bejegyzési kérelmét. A társaság ugyanakkor változatlan formában - a már korábban is kifogásolt január 17-i alapszabályon semmit sem változtatva - július 7-én harmadszor is benyújtotta bejegyzési kérelmét. Az első fokú hatóság július 22-én ismételten elutasító végzést adott ki, amelyet a KPHM tegnapelőtt természetesen megfellebbezett.
A cégbíróság tehetetlen
A lapnak nyilatkozó cégbíró szerint a hatályos szabályok alapján nem tudnak semmit tenni a szövetkezet ellen: ahogy a társaság ismét benyújtja bejegyzési kérelmét, adószámot kap és előtársaságként a jogerős elutasító végzésig működhet. A szövetkezetnek az elutasító végzések kézhezvétele után harminc napon belül záróbevallást kell küldenie az APEH-nek és az alapítók felé el kell számolnia.
Mindez azt jelenti, hogy az alapítása óta immár harmadik adószámát "fogyasztó" szövetkezetnek a korábbi időpontokban begyűjtött szövetkezeti tagdíjakat vissza kellett volna juttatnia a tulajdonosoknak, azokat az új társaságba csak a tagok döntésével lehetett volna bevinni. Mivel azonban a szövetkezet továbbra is az első beadványban szereplő három millió forintos tőkével alakul újra és újra, kérdéses, hogy a kisbefektetők pénze hol van nyilvántartva. Az APEH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságán az adótitokra hivatkozva nem adtak választ a Napi Gazdaság kérdésére: eleget tett-e egyáltalán a KPHM a zárlómérleg-beadási kötelezettségeinek.
Felhívtuk a Baumag szövetkezetet
Felhívtuk a Baumag ingatlanszövezet teletexten lévő hirdetésében szereplő egyik telefonszámot. Egy női hang tulajdonosa vette fel, akinek elmondtuk, hogy arról szeretnénk érdeklődni: milyen módon és milyen feltételekkel helyezhetjük el a pénzünket a szövetkezetnél. Az ügyintéző azt mondta, hogy náluk nem betétet lehet elhelyezni, hanem szövetkezeti üzletrészt lehet vásárolni, amit ők majd drágábban visszavásárolnak.
Ezután ismertette a feltételeket. Eszerint ahhoz, hogy szövetkezeti üzletrészt vásároljunk, kell a személyi igazolvány, az adókártya, valamint egy egyszeri ezer forintos kiadással is számolhatunk. Ezek ahhoz kellenek, hogy szövetkezeti taggá váljunk. Ha ez megtörténik, már jogosultak vagyunk arra, hogy szövetkezeti üzletrészt vegyünk névértéken, például 100 ezer forintnyi üzletrészt 100 ezer forintért (a minimális névérték 10 000 forint).
"Tizenvalahány százalék nettó hozam"
A Baumag pedig vállalja, és erről az ennek az adásvételi szerződésnek az aláírásakor egy másik, előzetes adásvételi szerződést is kötünk, hogy az adott üzletrészt egy későbbi időpontban (például három hónap, hat hónap vagy egy év múlva, amennyit én akarok) visszavásárolják egy bizonyos, ennél 10-12-16, akárhány százalékkal drágábban. Ez utóbbi szerződésben az is benne van, hogy ők az adót a hozam után le is vonják és meg is fizetik (ez 20 százalékos forrásadó), így a meghirdetett tizenvalahány százalék nettó hozam.
Korrekt volt, mert azt is elmondta, hogy ez kockázatos befektetés abból a szempontból, hogy a pénzünkre sem állami, sem banki garancia nincs. Kérdésünkre, hogy milyen ingatlanprojektek, beruházások, stb. jelentik akkor a fedezetet, eléggé homályos választ adott felfutóban lévő, illetve most induló nagyszabású befektetésekről (és szerinte éppen ehhez kell a "tagi kölcsön", vagyis a szövetkezeti üzletrészt vásároló tagok pénze is).
Nem piramisjáték?
Amikor rákérdeztünk, hogy akkor ez nem olyan piramisszerű dolog-e, mint a pilótajátékok, határozottan tiltakozott, például azzal, hogy ők nem kínálnak olyan nevetséges, és mindenki által tudottan elérhetetlen hozamot. Erre azt mondtuk, hogy a 12-16 százalék is elég magasnak tűnik, mire azt válaszolta, hogy az ő szakembereik tudják, hol és hogyan lehet teljesen biztos ingatlanbefektetéseket megvalósítani. Mondjuk, ez egy kicsit vicces, mert ugye tudjuk, nincs olyan, hogy "teljesen biztos ingatlanbefektetés", pláne a mai túlkínálatos időkben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
