Hogyan gondolja az MSZP a Széchenyi Tervet?

A Világgazdaság birtokába került MSZP-s munkaanyag szerint a Széchenyi-terv forrásainak több mint ötven százalékánál a pénzek felhasználása nem felel meg az Európai Unió gyakorlatának.

Nem adható pénz működési költségekre

A pénzek egy részét ugyanis működési költségre adják oda, miközben az uniós elvek szerint ehhez támogatás nem nyújtható. A munkaanyag kidolgozói szerint ki kell venni a Széchenyi-tervből, illetve a vonatkozó jogszabályi keretekből a működési kiadások támogatását.

Jelentős a pályázaton belül az úgynevezett kivételek, egyedi elbírálások száma is. Ezeket meg kell szüntetni, az unió által is elfogadott kivételek esetében pedig egyértelműen és részletesen meg kell határozni az alkalmazhatóság kritériumait.

Kaszálnak a közvetítők

Igen magas a közvetítő, közreműködő intézményeknek kiutalt összeg. Tavaly a Gazdasági Minisztérium 13 milliárdot költött a közreműködő szervezetek működési támogatására a vállalkozási célelőirányzatok közel 63 milliárdos keretéből. A felesleges szervezeteket feltétlenül ki kell iktatni a rendszerből - mondják az anyag szerzői.

Az elbírálók jelenleg általában nem adják oda a beruházási összeg EU által is elfogadott 50, illetve 65 százalékát. Az MSZP-s koncepció készítői szerint erre lehetőséget kell teremteni, sőt - amíg Magyarország nem az uniónak - talán még többet is oda lehetne adni a magyar vállalatoknak.

Az induló cégeket kockázati tőkével kellene támogatni

A szakértők szerint külön kell választani a most alakuló, indulási gondokkal küszködő cégek és a huzamosabb ideje működő vállalkozások támogatási lehetőségeit.

Az első esetben a kockázati tőke alkalmazásával, szerepének növelésével lenne indokolt operálni, a másik körnél pedig a "normál" pályázati rendszereket célszerű igénybe venni - írja a Világgazdaság.

Duplájára emelnék a maximális összeget

A munkaanyag szerzői úgy gondolják, a nagyobb, versenyképes beruházásoknál, multinacionális vállalatoknál célszerű lenne abszolút összeghatárt meghúzni, de a jelenlegi 200 millió forintos (egyes esetekben 260 milliós) felső határt szerintük meg kellene emelni. A legfrissebb statisztikák szerint ugyanis Magyarország már nem annyira vonzó a külföldi tőke számára.

Az emelés mértéke döntés kérdése - idézi a VG a munkaanyagot - de a 400 millió forintos felső határ már kellően vonzó lenne.

Személytelen elbírálási mechanizmust keresnek

A szocialisták munkaanyaga szerint olyan pályázati feltételrendszert, útmutatókat kellene kidolgozni, amelyben a támogatások elbírálása, megítélése "kvázi automatizmusként" működik.

Az a pályázó tehát, aki a részletes - esetenként akár szigorúnak is tűnő - pályázati kiírás feltételeit teljesíti, gyakorlatilag biztosan számíthasson a támogatás odaítélésére - próbálja megvilágítani a Világgazdaság a valószínűleg még csak formálódó személytelen elbírálási mechnizmust.