Álom és forradalom a sztrádaépítésben

2007.04.21. 00:49
Módosítaná a gyorsforgalmi úthálózatról szóló törvényt a gazdasági és közlekedési tárca. A szakminisztérium pénteken, sürgősségi javaslatként nyújtotta be a módosítást. A tervezetben 18 új gyorsútszakasz szerepel, közülük 4 autópálya, a többi 14 autóút. Az új építésű utak mellett szerepel a törvényjavaslatban az M0-s déli szektorának kétszer háromsávosra bővítése, valamint egy új M0-s nyomvonal építése a körgyűrű 51-es főútnál lévő csomópontjától az M5-M0 gyáli csomópontjáig. Megszűnnek a programutak, és megint gyorsítják az építést.

Sürgősségi eljárásban módosítaná a gyorsforgalmi úthálózatról szóló törvényt a gazdasági és közlekedési tárca. Az országgyűlésnek pénteken benyújtott 17 oldalas törvényjavaslatban újralistázzák a jogszabály "alkalmazási körébe tartozó" gyorsforgalmi utakat, amelyek a jelenleg hatályos törvény 1. számú mellékletben szerepelnek.

Kikerül, bekerül


A törvénybe bekerülő új utak – Kattintson a nagyításhoz!

A módosítással a mostani névsorból 12 gyorsforgalmi út kerül ki, többségében olyanok, amelyek már elkészültek, vagy hamarosan átadják őket. Ilyen az M0-s keleti szektorának M5-ös és 4-es főút közötti szakasza, az M3-as Polgár és Görbeháza közötti 12 kilométere, Görbeházától Debrecenig az M35-ös, valamint a cívisvárost elkerülő út, az M7-es négy, az M70-es két szakasza, továbbá az M5-ös Kiskunfélegyháza és Szeged közötti 45 kilométere.

A törvénybe újonnan bekerült gyorsforgalmi utak többsége autóút. Mindössze négy autópálya-szakasz szerepel az új listában: az M6-os Dunaújváros és Szekszárd közötti 67 kilométere, az M7-es Balatonkeresztúr-Nagykanizsa-Rigyác nyomvonalon épülő 36+12 kilométere, valamint az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vaja közötti 26 kilométere.

Mind a négy autópálya-szakasz kétszer két sávos lesz. A törvényjavaslatban – a korábbi, még hatályos jogszabállyal szemben – határidők viszont már nincsenek.

A törvényben újonnan nevesített gyorsforgalmi utak

A szakasz neve Az út típusa Sáv Hossz (kilométer)
M6 Dunaújváros-Szekszárd Autópálya 2x2 67
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa Autópálya 2x2 36
M7 Nagykanizsa-Rigyác Autópálya 2x2 12
M2 Budapest-Vác (déli csomópont) Autóút 2x2 20
M3 Nyíregyháza-Vaja (49. főút) Autópálya 2x2 26
M3 Vaja (49. főút) – Vásárosnamény Autóút 2x1 20
M35-M4 Debrecen-Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) Autóút 2x1 66
M43 Makó-Csanádpalota (országhatár) Autóút 2x1 23
M44 Kecskemét-Tiszakürt Autóút 2x2 42
M44 Tiszakürt-Kondoros Autóút 2x2 62
M44 Kondoros-Békéscsaba Autóút 2x2 22
M8 Kecskemét-Szolnok Autóút 2x1 54
M8 Dunavecse-Kecskemét Autóút 2x1 45
M8 Körmend-Rábafüzes (országhatár) Autóút 2x2 31
M0 10-11. főutak között Autóút 2x2 9
M85 Pereszteg-Sopron (országhatár) Autóút 2x2 29
M85 Győr-Csorna (csornai elkerülővel) Autóút 2x2 34
M9 Dombóvár-Bonyhád Autóút 2x1 34
Összesen 632

Forrás: törvényjavaslat

Autóutakra váltunk

Vannak viszont új autóutak, szép számmal. Bekerült a törvénybe az M44-es autóút mindhárom szakasza (Kecskemét-Tiszakürt, Tiszakürt-Kondoros, Kondoros-Békéscsaba), amelyek kétszer két sávosak lesznek. Szintén kétszer két sávon közlekedhetnek majd Budapest és Vác között az M2-esen az autósok.

Ez éppúgy bővítés lesz, mint az M0-s teljes déli szektorának átépítése. A fővárost elkerülő utat az M1 és az M5 között kétszer három sávosra szélesítik és autópályává minősítik (a 2003-ban elfogadott törvény szerint a 3+1 sávval ez év végére kellett volna elkészülni). A fejlesztés része lesz, hogy az M0-s és az 51. főút mostani csomópontjától megépítik a körgyűrű új, az M0-s és az M5-ös gyáli csomópontját összekötő szakaszát is.


Az M3-as következő szakasza. A 49-estől északkeletre már csak autóút lesz

Szintén kétszer két sávos lesz az M8-as autóút 31 kilométeres szakasza Körmend és a rábafüzesi országhatár között, az M0-s elkerülő a 10-es és 11-es főutak között, az M85-ös főút Pereszteg és Sopron közötti 29, valamint Győr és Csorna közötti 34 kilométeres szakasza.

Keskeny nyomtáv

Kétszer egy sávos autóútnak épül meg az M3-as autóút a 49-es főútnál, Vajánál kialakított csomópont és Vásárosnamény között, ahogyan az M35-M4 Debrecen-Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) közötti 66 kilométeres szakasza is. A román határhoz délen is egysávos autóút vezet majd, az M43-as utolsó, Makó és Csanádpalota közötti 23 kilométere is így épül meg.

Az egyik legjelentősebb beruházás, a két szakaszban összesen 99 kilométeren megépülő Dunavecse-Kecskemét-Szolnok nyomvonalon megépülő M8-as autóút is kétszer egy sávon készül el a törvényjavaslat szerint. Ugyancsak egy-egy sávon lehet majd használni az M9-es autóút második szakaszát – az első a szintén kétszer egy sávos szekszárdi Duna-híd –, amely Dombóvárt és Bonyhádot köti össze.

Búcsú a programutaktól

A törvényjavaslat több tucatnyi ponton, az utak listáján kívül két fő témakörben írná át a jelenleg hatályos szabályozást. Egyrészt megszüntetik a mostani törvény programutakra vonatkozó szabályait.

A beterjesztő szaktárca az általános indoklásban emlékeztet arra: a programutak rendszerét 2005-ben teremtették meg, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. magántőke bevonásával építhessen utakat. "A konstrukcióval kapcsolatos elszámolási bizonytalanságok miatt azonban a kormány a korábbi tervekkel ellentétben közvetlen állami finanszírozásban kívánja folytatni az autópálya-építéseket" – olvasható az előterjesztésben.

Az M44-es tervezett nyomvonala (forrás: NIF Zrt.)
Az M44-es tervezett nyomvonala (forrás: NIF Zrt.)

Megint gyorsítanak

Az utak listájának átdolgozását a GKM részben a már megvalósult fejlesztésekkel magyarázza. Az indoklás kitér arra is, hogy január végén a kormány elfogadta az uniós forrásokból, a közlekedési operatív programból megépíthető utak listáját. A minisztérium szerint szerették volna a projektlistán található gyorsforgalmi útépítéseket jogszabályban is rögzíteni.

A módosítások harmadik csoportja az autópálya-építések során szerzett gyakorlati tapasztalatokhoz kapcsolódik. A módosítás indoklása szerint "szükséges a gyorsforgalmi utak megépítését gyorsítani". Részben változtatnak a közműkiváltások szabályai, emellett nevesítik a törvényben a Nemzeti Autópálya Zrt. utódjaként létrejött Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztési Zrt.-t kizárólagos fejlesztőként és építtetőként.

A tulajdonszerzést könnyíti az is, hogy egy módosítás értelmében "az országos közutak, így gyorsforgalmi utak építésével összefüggésben az állam számára megszerzett termőföld nem kerül a Nemzeti Földalapba, így nem kell alkalmazni a termőföldek hasznosítására vonatkozó eljárást".