Vége a sztrádatrükköknek

Veres János pénzügyminiszter július végén jelentette be, hogy az autópálya-építés kiadásai is bekerülnek a költségvetésbe. Emögött nyilvánvalóan az állt, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat megfúrta volna azt az "ál-PPP-s" finanszírozási formát, amellyel a kormányzat (a magánszektor teljesítményeként feltüntetve) az államháztartáson kívülre kívánta szervezni a sztrádaépítés költségeit. Hogy az emiatt felvett, már többször meghosszabbított és október végén újra lejáró 90 milliárd forintos, áthidaló kereskedelmi banki hitel mögé ki áll, egyelőre nem ismert.

Más pénzek is jöhetnek

A PPP-s sztrádatrükköt felváltó új finanszírozási tervben - amelynek elkészültét a GKM szeptemberig ígérte, de hivatalosan még most sem lehet tudni róla semmit - a közvetlen költségvetési forráson kívül EU-s támogatásra, valamint pénzintézeti hitelre is számítanak; az Európai Beruházási Bankkal már folynak a tárgyalások. Néhány sztrádánál magántőke-bevonás is elképzelhető, információink szerint például az M6-os továbbépítését a korábbi tervektől eltérően nem költségvetésből fedeznék, hanem koncesszióban vagy valódi PPP-ben valósítanák meg.

Ez utóbbi alkalmazásánál is figyelembe veszik azonban a konvergenciaprogramban elfogadottakat, valamint a költségvetés teherbíró képességét. Értesüléseik szerint az új finanszírozási terv alapján a beruházások fedezetét a költségvetés a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-n keresztül biztosítja. A társasághoz visszakerülnek az idén az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-hez került és az azóta meghiúsult kötvénykibocsátásból finanszírozandó programutak.

Ezt vagy a hatályos törvény módosításával, vagy a programutak fogalmának megszüntetésével oldják meg az év végéig. Ezt követően ismét a sztrádahálózat üzemeltetése és a díjszedés marad az ÁAK feladata. Ezt szakmai körökben jó megoldásnak tartják, az ÁAK PPP-szerepe erősen profilidegen volt.

Pivatizáció

A szaktárcánál egyébként a társaság privatizációja továbbra is napirenden van. A korábbi tervek szerint az ÁAK 20-40 százalékos részvénycsomagját kívánták tőzsdére vinni, számítások szerint ez mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást eredményezhet. A privatizációs törvény nyáron elfogadott módosítása szerint a társaság minimális állami tulajdoni hányada száz százalékról 25 százalék + 1 szavazatra csökkenthető. A privatizációhoz azonban vonzóvá kell tenni az ÁAK Zrt.-t, egyebek között az összes kölcsöntől meg kell tisztítani.

Más vélemények szerint az ÁAK privatizációjának csak akkor van értelme, ha az útkarbantartási piac liberalizációja megvalósul. A társaságnak egyébként azért van jelentős hitele, mert - bár a PPP-konstrukcióhoz kötődő kötvénykibocsátást előbb halogatta, majd végleg elvetette a kormányzat - tavasszal 90 milliárd forintos áthidaló hitel felvételére kényszerült a sztrádaépítések további finanszírozása érdekében.

Ezt az augusztusi kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 45 milliárddal toldotta meg. A 90 milliárdos kereskedelmi banki hitelt szeptember végén ismét meghosszabbították, ezúttal egy hónapra. További sorsáról még nincs döntés, mint ahogy arról sem, hogy a sztrádaépítések számláinak ez évben esedékes kifizetésére szükséges további 20-25 milliárdot ki, illetve miből finanszírozza. Ez ügyben az államkincstár és az MFB is "képbe került".