Nem kell vészharang, de elmentek az árak

Drezdában sétálok éppen, ez is mutatja, nyugodtak vagyunk – mondta az Indexnek Heimann Zoltán, a Pannon Bormíves Céh társelnöke. A szekszárdi borász szerint "a termésről csak akkor nyilatkozunk, ha a pincében van", de egyelőre nem látnak terméskiesést földjeiken. A hozamkorlátozással művelt szőlők jól bírták a csapadék hiányát. A meleg miatt bebarnult néhány szem a korábban érő fajtákon, de komolyabb gondot nem okozott a rekordhőség. A pinot noirt 2003-ban augusztus 21-én kezdték szüretelni, várhatóan ez most is így lesz, szemben a 2004-es októberi kezdéssel. A kadarka is korán érik, ám a nagyobb borokat adó késői fajták, a cabernet-k és a merlot-k még zöldek.

A 2003-as és a 2000-es évhez hasonlította az ideit a villányi Gere Attila, a Villányi Hegyközség elnöke és Mészáros László, a tokaji Disznókő vezérigazgatója, a Tokaj Renaissance Egyesület első embere is, hangsúlyozva, a szokatlan meleg után mindkét év remeknek bizonyult. Tokajban csak három hét múlva kezdik a szüretet, bár Mészáros László szerint az ottani két korai fajta, a zéta és a sárgamuskotály már kóstolható. Hegyalján a termésmennyiséggel sincs gond, sőt, egy kocsányon többször két kifejlett fürtrészt is találtak, így kellett a leválogatás. Az eddig Tokajban ismeretlen fakó rothadás ugyanakkor elvitte a termés 1-2 százalékát. Az évjárat az eddigiek alapján kifejezetten kedvező lehet, a korai érés 2000-ben és 2003-ban is komoly borokat eredményezett. Ha minden jól megy, az első, szeptemberi csapadékos napoknál teljesen érettek lesznek a fürtök, így hosszú aszúsodás következhet.

Gere Attila a medoc noirt már le is szedte, amiből az idén így nem vörösbor, hanem rozé készül. Ezt a fajtát azonban a Villányi borvidék több mint kétezer hektárjából alig néhányon telepítették, kárról nem lehet beszélni. A késeői fajtákkal Gere Attila szerint egyelőre semmi probléma, de kellene az eső. A villányiak a hét végi, az országon átvonuló esőzésnek is csak a széléből kaptak keveset. Szerencsére jó a talajszerkezet, azok a tőkék kókadoztak kissé, amelyeket kevesebb mint méternyi föld választ el a köves talajtól.

Jobban kell figyelni

A hét végi esőt tartja a megmentőnek Jásdi István, a Magyar Független Bortermelők Szövetségének elnöke is. A Balaton-felvidéken már okozott kárt a hőség, az újabb telepítésű tőkéken, amelyek gyökere még nem ér elég mélyre, jelentkezett perzselés, és nem kizárt, hogy pótolni kell a szőlő egy részét – mondta a csopaki gazda. Egy hektár telepítési költsége 6 millió forint, így akkor is jelentős a kár, ha csak tízszázalékos kiesésről van szó. Csopakon a korai fajtákat, így a cserszegi fűszerest két múlva elkezdik leszedni, de előbbre tart a chardonnay is.

Nagyon oda kell figyelniük a borászoknak a szüretre – hangsúlyozta Jásdi István és Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is. Míg előbbi a szüreti időpontok gondos megválasztását, illetve a dűlők akár többszöri, tőkénként eltérő időpontban történő betakarítását, utóbbi a feldolgozás nehezebb voltát emelte ki. A meleg az érést előrébb hozza, de miközben a cukorfok megfelelő, a savak eltűnnek a szőlőből. Emellett augusztusi szüret esetén az éjszakai lehűlés még nem éri el az ősszel megszokott mértéket, így az erjedés szabályozása is több odafigyelést igényel.

Nagy kár nincs

Horváth Csaba szerint csak az első újbor alapján lehet bármit mondani az évjáratról, de az biztos, egyelőre nem kell vészharangot kongatni az időjárás miatt. Még azt sem lehet megmondani, mekkora terméskieséssel kell számolni a kánikula és a tavaszi fagykárok hatásaként, de a szakember szerint így is több bor készülhet az idén, mint tavaly. A várt 3,5 millió hektoliteres mennyiség ezzel együtt elmarad az átlagos évek termésétől.

A mostani esők adnak reményt arra, hogy a savakkal sem lesz gond – mondta Török Imre, az egyik legnagyobb magyar borexportőr, a Hilltop Neszmély egyik vezetője. A termés mennyisége nagyon jónak néz ki a pincészet neszmélyi és szekszárdi ültetvényein is, az érés pedig az irsai olivér esetében rekordot hozott: eddig legkorábban augusztus 11-én, az idén viszont augusztus 1-jén kezdték a szüretet.

Jó, de nem kiemelkedő évjárat lehet az idei – véli Kemendy László, a Törley vezérigatója, a nagy pincészeteket tömörítő Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége elnöke. A pezsgő alapjául szolgáló, korán érő csabagyöngyét ők is leszedték, az irsai olivért a jövő héten kezdik. Terméskieséssel ugyan kell számolni, bár a fehér szőlő egy része kisülési jeleket mutat ott, ahol nem mély a talaj. Ehhez képest távolról sincs óriási, egyes termelők által 30 százalékosnak mondott kár. A szakember szerint a túlzott károkról szóló jelentések az árfelhajtást szolgálják, egyelőre úgy tűnik, sikerrel: a fehér szőlő ára jelentősen, 20-30 százalékkal emelkedett. Ezzel vág egybe Horváth Csaba tapasztalata is: a főtitkár szerint a korai fajtáknál 75-80 forint a kilónkénti ár a tavalyi 50-60 helyett.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!