A fiatalok lakásra, az öregek sírkőre gyűjtenek

A felnőtt lakosság 38 százaléka rendelkezik megtakarítással. Legtöbben a gyerekek jövőjére gyűjtenek, majd sorrendben a váratlan kiadások következnek, illetve a nyugdíjas évek. Többek között ezt állapítja meg a GfK Piackutató Intézet idei első félévi kutatása a lakossági pénzpiacról.

Az átlagot jóval meghaladó arányban van félretett pénzük a diplomásoknak, havi 140 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőknek és az 50 évesnél idősebbeknek. Nemek, foglalkozás, a lakóhely településnagysága vagy régiója szerint alig tér el a megtakarítással rendelkezők aránya.

Takarékoskodás szempontjából legnagyobb különbség a fogyasztói csoportok között tapasztalhatók. Amíg a tehetősnek számító, vezető pozícióban lévők kétharmadának van megtakarítása, addig ez az arány a lemaradók körében mindössze 25 százalék. Az előbbi csoportba a társadalom 16, utóbbiba 40 százalékát sorolja a GfK.

Korral jön a pénz

Életciklus szerint egyik végletet képezik a megállapodott szeniorok, 55 százalékuknak van spórolt pénze, míg másikat a karrierkezdők, 33 százalékos mutatóval. Jövedelem alapján a választóvonal 100 000 forint. Amelyik háztartásban ennél kevesebb a havi nettó bevétel, ott az átlagosnál kisebb arányban tudnak félre tenni. Ahol viszont nagyobb, ott átlagos vagy azt meghaladó a megtakarítással rendelkezők aránya.

Lakásra, gyerekre, nyugdíjra, sírkőre

A gyerekek jövőjére a megkérdezettek átlagosan 20 százaléka tesz félre. Leginkább a 30-49 évesek - mivel 38 százalékuk adta ezt a választ. Itt a családi állapot és az aktív életkorúak magasabb társadalmi státusza befolyásolja a szándékokat. A váratlan kiadások (átlagosan 17 százalék) leginkább az idősebbeket motiválják, az alacsony jövedelmű háztartásokban, illetve községekben élőket. A nyugdíjas évek mint gyűjtési cél előkelő helye (átlagosan 11 százalék)az 50 éves és idősebb korosztály magas mutatóinak eredménye. Még nyilvánvalóbb az életkor szerepe a temetésre vagy sírkőre gyűjtők körében, akik szinte kizárólag 50 évesnél idősebbek. A laksás vagy ingatlan vásárlását a megkérdezettek átlagosan 10 százaléka nevezte meg fő célként. A legkiugróbb arányt az életciklusoknál találjuk, a karrierkezdőknél. De szintén magas a 15-29 évesek mutatója is. A megtakarítási célok további sorrendje: Ház- vagy lakásfelújítás 7, autóvásárlás 6, utazás vagy üdülés 4, nagyobb értékű műszaki cikk pedig 2 százalék. Érdekes, hogy minden tizedik megkérdezett konkrét cél nélkül tesz félre pénzt.

Kevesebb a megtakarítás

A megtakarítással rendelkezők aránya valamelyes csökkenést mutat a 2002 első félévihez képest. Akkor a válaszadók 43 százaléka tartozott ebbe a csoportba, az idei 38 százalékkal szemben. Oka valószínűleg a fogyasztás növekedése és a hitelek révén a vásárlások előre hozatala. A változásokhoz tartozik, hogy céltudatosabb lett a spórolás. Két éve kétszer annyian (21 százalék) tettek félre pénzt konkrét cél nélkül mint az idei 10 százalék. Akkor a váratlan kiadások szerepeltek az első helyen, a lakásvásárlás pedig a második helyen. Az átrendeződés feltételezhető okai egyrészt, hogy rohamosan bővülnek a fiatalok továbbtanulási lehetőségei, részben a családok terheinek növelése révén. Másrészt a lakáshitelek sok érdekeltet kedvező feltételekkel juttatnak saját otthonhoz, így már nem annyira elterjedt a gyűjtés lakásra. A nyugdíjas évek, az autó és az utazás-nyaralás mutatója változatlan maradt, ami a vágyak és lehetőségek egyensúlyát mutatja.