Kedvezményekkel javítanák a versenyképességet

Az ILO nemzetközi munkaügyi szervezet szerint Magyarországon nemzetközi viszonylatban igen gyors a reálbér-emelkedés, ezért - állítja az IHS osztrák kutatóintézet - hazánk az iparban már drágább telephely Ausztriánál.

Magyarország versenyképességét javító intézkedésekről is tárgyal szerdán a kormány. A versenyképességi tanács hétfői ülésén Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerint támogatták azokat a javaslatokat, melyek szerint 2004-től korlátlanul leírható legyen az elhatárolt veszteség.

Egyszerűsítik a kedvezményt

Könnyítik és egyszerűsítik a fejlesztési adókedvezményt, jelenleg minimum tízmilliárd forintos beruházással és ötszáz fős foglakoztatotti létszámmal lehet ezt a kedvezményt igényelni. Az előbbiek, valamint az úgynevezett egyablakos ügyintézés bevezetése a kormány szándéka szerint a külföldi tőke beáramlásának gyorsítását szolgálja.

Magyarországon ma már magasabb a darabbérköltség, mint Ausztriában - erre a meglepő megállapításra jutottak az Institut für Höhere Studien (IHS) bécsi kutatói. Az egy előállított termékegységre eső bér-költség terén az osztrák ipar az elmúlt években sokat javított versenyképességén, míg a magyarországi reálbérek jelentős emelkedése miatt hazánk pozíciója e téren számottevően romlott.

Itt nőttek a legjobban a reálbérek

Már 1995-2001 között is Magyarországon nőttek legjobban a reálbérek a vizsgált országok között a könyvelők, a számítógépes programozók és az ápolónővérek esetében - állapítja meg az ILO. Ez az adatsor még nem tartalmazza a 2002-es további nagyarányú reálbér-emelkedést, figyelmeztetnek a két tekintélyes intézmény szakértői.

Ezzel párhuzamosan a termelékenység is emelkedik hazánkban (mind az egy alkalmazottra jutó GDP-t, mind az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-t használva a termelékenység mérőszámaként), de az elmúlt években nem olyan gyorsan, mint a munkaerőköltség. Az ILO hosszú távú idősora szerint az 1980-2001 közötti periódusban a magyar termelékenység gyorsabban nőtt ugyan, mint Csehországban vagy Ausztriában, de lassabban, mint Lengyel-, illetve Törökországban.

Alacsony az aktivitási ráta

További kedvezőtlen vonása a magyarországi munkaerőpiacnak munkaadói szempontból az alacsony aktivitási ráta - erősítik meg ezt a széles körben elterjedt nézetet most az ILO adatai is. Csehországban, Szlovákiában, de még Romániában is nagyobb arányban van jelen a 15 év feletti lakosság a munkaerőpiacon, mint hazánkban.

Az aktivitási arány emelésében szakértők szerint nem utolsósorban a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése segíthetne, ám Magyarország ezen a téren is meglehetősen gyengén áll. Közép- és Kelet-Európa nagy részére hazánkhoz hasonlóan jellemző, hogy a munkavállalók igen nagy hányada dolgozik hetente 40 óránál is többet, az ILO-felmérés szerint a térség nagy részén több mint háromnegyede.

Külön érdekesség, hogy az ILO által vizsgált helyek között csupán kettő olyan szerepelt, ahol az alkalmazásban álló nők hetente átlagosan több órát dolgoznak, mint a férfiak: az egyik a Karib-tenger parányi szigete, Aruba, a másik pedig Magyarország.